Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
előtt készül. Az irattárba kerülő iratokat az irattári tervben meghatározott helyükre helyezik. Amennyiben valamelyik iratnak nincs az irattári tervben előre meghatározott helye, az irattári tervet kiegészítik, módosítják. A modern irattári terveket úgy készítik, hogy azok egyben iratselejtezési tervek is. Az irattári egységeknek nemcsak címeit és jelzeteit tüntetik fel, hanem azt is, hogy végleges — azaz levéltári — megőrzésre érdemesek-e, avagy csupán időleges megőrzésre, s ez utóbbi esetben mennyi idő elteltével selejtezhetők ki. Az irattári tervnek a levéltári rendezésben a rendezési terv (séma, váz) felel meg. Minthogy az irattári tervben szereplő legkisebb irattári egységek rendszerint a tételek, az irattári tervet irattári tételjegyzéknek is nevezik. A magyar levéltári jogszabályok szerint az irattári terv meghatározza, hogy mely irattári tételek nem selejtezhetők ki, illetőleg, hogy a kiselejtezhető irattári tételeket ügyviteli érdekből meddig kell megőrizni. Az irattári terv meghatározza a ki nem selejtezhető irattári tételek levéltárba adásának határidejét is. Az irattári tercben a számviteli bizonylati rendre vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni. 4—40 Egységes irattári terv — olyan irattári terv, amely egy ország, vagy egy ország valamelyik kormányzati ága, vagy egy kormányzati ág valamelyik ágazata (szakterülete) valamennyi iratképző szerve számára készül. Az országos egységes irattári tervek (csoportszámos stb.) kudarca a gyakorlatban nálunk azt igazolta, hogy valamely országban az irattári terveknek egységes irányelvek szerint kell ugyan készülni ők, országos egységes irattári terveket készíteni azonban nem célravezető. Az irattári tervek elvi egysége nem követel egységes irattári tervet vagy terveket. Az egységes irányelvek szerint készült irattári tervek nem azonosak az egységes irattári tervekkel. 4—41 Irattári keretterv — olyan irattári terv, amely az irattári tervben rögzített és tükröződő irattári rendszernek csak az alapkategóriáit, a legnagyobb kategóriáit tünteti fel, a kisebb kategóriákat kitöltetlenül hagyja. Irattári kerettervet azonos típusú, hasonló hatáskörű szervek számára tanácsos készíteni. Ilyen szervek például a megyei, a városi, a községi tanácsok, a fő-, a közép-, az általános iskolák, a bányák, a gyárak, a bankok, a kórházak, a könyvtárak, a múzeumok, a levéltárak. Az irattári keretterveket az azonos típusú szervek főhatóságai készítik és küldik meg az alájuk tartozó iratképző szerveknek. Az irattári kerettervből hiányzó kisebb irattári rendszerbeli kategóriákat az egyes iratképzők maguk állapítják meg. 4—42 Irattári mintaterv — olyan irattári terv, amely valamely szerv teljes irattári rendszerét rögzíti és tükrözi, s amelyet az illető szerv főhatósága olyannak tart, amilyent az alája tartozó azonos típusú szervek mintának tekinthetnek, némi módosítással a maguk számára is használhatnak. Az irattári mintatervet az azonos típusú szervek számára főhatóságuk jelöli ki. Irattári terveiket az irattári mintaterv alapján a szervek maguk készítik el. 4—43 Irattári típusterv — Az azonos típusú szervek számára készülő keretterveket és mintaterveket összefoglalóan irattári típusterveknek nevezhetjük. Az irattári keretterv és az irattári mintaterv között az a különbség, hogy az előbbi bizonyos szervtípus számára készül és e típus irattári rendszerének csak alapkategóriáit tünteti fel, az utóbbi egy meghatározott szerv számára készül, és e szerv irattári rendszerének minden kategóriáját feltünteti. Közös ezekben az irattári típustervekben az, hogy azonos vagy hasonló típusú szervek használják fel őket a maguk irattári terveinek az elkészítésénél.
