Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
egyik fázisában, vagy véglegesen elintézett ügy iratairól van szó. Az irattárérettséget az irattári értékelést végző személy rendszerint irattározási utasítás formájában — ad acta, irattárba, egyelőre irattárba stb. — tünteti fel az iraton. Az irattárérettséget irattározhatóságnak is nevezik. 4—15 Irattárba helyezés — az ügyintézésen, vagy annak valamelyik fázisán már átment ügyiratoknak, amelyekkel kapcsolatban az iratképző szervnek vagy személynek egyéb tennivalója már, vagy átmenetileg még nincsen, irattári kezelésbe vagy őrizetbe vétele. Az irattárba helyezésre az utasítást az arra illetékes személy az ügyiraton „Irattárba" vagy „Ad acta" feljegyzéssel adja, amelyet keltezve aláír. \ Az irattári épület 4—16 Irattári épület— (vagy helyiség), azaz az irattár mint épület vagy helyiség az a hely, ahol egy vagy több szerv vagy személy irattári anyagát, iratait őrzik. Az irattári épület vagy helyiség iratok őrzése mellett egyúttal más célt is szolgálhat, pl. iktathatnak is benne. 4—17 Irattári technika — az irattári anyag biztonságos megőrzésének eszközei és módjai. , Az irattári intézmény 4—18 Irattári intézmény — vagy az irattár mint intézmény olyan szerv, vagy valamely szervnek olyan részlege, amelynek az a rendeltetése, hogy valamely iratképző szervnek vagy személynek az iratait gondozza, őrizze és kezelje, szükség esetén rendelkezésére bocsássa. Az irattári intézmény általában csak egy szervnek vagy személynek az iratait gondozza, előfordul azonban, hogy több szerv vagy személy közös irattári intézményt tart fenn. 4—19 Irattári szervezet — az egymással szervezeti kapcsolatban álló irattárak együt-' tese. Irattárak közötti szervezeti kapcsolatot jelenthet pl. az irattárfenntartók közötti szervezeti összefüggés. Ilyen összefüggés van pl. a külképviseleti szervek irattárai között, amelyeknek fenntartói mind a külügyminisztériumnak vannak alárendelve. 4—20 Irattári típus — azonos vagy hasonló jellegzetességgel rendelkező irattárak fogalmi körét jelenti. Irattári típusok pl. a központi irattár, a részirattár. 4—21 Élő irattár — olyan irattári anyag, amelyre tulajdonosának — rendszerint az azt létrehozó iratképző szervnek vagy személynek — zavartalan működése érdekében még folyamatosan, rendszeresen szüksége van. Az élő irattárat kurrens irattárnak is nevezik. Az élő irattár kifejezést általában akkor használják, amikor az irattárnak két része van, az újabb részt így különböztetik meg a régebbitől, a régi irattártól. Az élő irattár kifejezés — az irattár kifejezéshez hasonlóan — nemcsak irattári anyagot, hanem irattári épületet vagy helyiséget és intézményt is jelent. 4—22 Régi irattár — olyan irattári anyag, amelyre tulajdonosának, rendszerint az azt létrehozó iratképző szervnek vagy személynek, zavartalan működése érdekében, folyamatosan, rendszeresen már nincs szüksége. A régi irattárnak registratura antiqua volt a latin neve. A régi irattár kifejezést általában akkor használják, amikor az irattárnak két része van, a régebbi részt így különböztetik meg az iratképző ügyintézése során még folyamatosan, rendszeresen használt újabb résztől, az élő vagy kurrens irattártól. Előfordul, hogy a régi irattár külön helyiségben kap helyet, sőt az is, hogy szervezetileg is különválik az élő irattártól.
