Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

4. IRATTÁR Az irattári anyag 4—1 Irattár — kifejezés három fogalmat jelöl: az irattári intézményt, az irattári épületet vagy helyiséget és az irattári anyagot. Az irattárat regisztratúrának is nevezik. Irattárról általában csak szervekkel kapcsolatban szoktak beszélni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy irattáruk csak a szerveknek lehet. Minden iratképző személynek van irattára, mert vannak iratai. De lehet a személyeknek irattári helyiségük, sőt irattári intézményük is. 4—2 Regisztra túra — az irattár latin eredetű neve. A registrum vagy regestrum szó latinul lajstromot jelent, regisztratúrának nevezték azt a helyet, ahol az iratokat lajstromozták, lajstromot készítettek hozzájuk. A regisztratúra szónak ugyanúgy hármas jelentése van, mint az irattárnak, egyaránt jelent intézményt, épületet vagy helyiséget és anyagot. 4—3 Irattárképzés — (vagy regisztratúraképzés) azonos az iratképzéssel. 4—4 Irattárképző — (vagy regisztratúraképző) azonos az iratképzővel. Szerv vagy személy egyaránt lehet irattárképző. 4—5 Irattáriigy — Az irattározással, az irattárakkal kapcsolatos kérdéseket összefoglalóan ugyanúgy nevezhetjük irattárügynek, mint ahogyan levéltárügyről beszélünk. Az irattárügy kifejezés a világ, valamely földrész, valamely társadalmi rendszerben élő országok, valamely ország, tartomány, terület, továbbá meghatározott iratképzők irattárainak legjellemzőbb vonásait jelenti. Ezek szerint beszélhetünk pl. nemzetközi, európai, szocialista, ausztriai, burgenlandi, Csongrád megyei, Szeged városi, továbbá állami, egyházi irattárügyről. Az irattárak legjellemzőbb vonásainak szervezetüket és rendszerüket, továbbá az irattári anyag védelmére és használatára vonatkozó jogszabályokat tekinthetjük. 4—6 Irattárfenntartás — az iratképző szerveknek az a tevékenysége, amellyel irattári anyagukat irattárban őrzik és annak rendeltetésszerű használatáról gondoskodnak. Az iratképző szerveket fenti tevékenységükben irattárfenntartóknak nevezik. 4—7 Irattári anyag — vagy az irattár mint anyag olyan iratanyag, amelynek provenienciája, azaz irattári jellege és irattári értéke van. Provenienciája, azaz irattári jellege az olyan iratanyagnak van, amelynek már keletkezése időpontjában meghatározott, rendeltetésszerű helye van, amely rendeltetésszerűen valamely szervhez vagy személyhez, annak iratai közé, irattárába tartozik. Irattári értéke az olyan iratanyagnak van, amelyet az a szerv vagy személy, amelyhez vagy akihez rendeltetésszerűen tartozik, bizonyos ideig megőrzésre érdemesnek tart. Az irattárakban iratanyagon kívül kép-, hang- és audiovizuális dokumentumokat is szoktak őrizni. A magyar levéltári jogszabályok a szervek (állami szervek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek és más jogi személyek) iratait, 4* 51