Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
szervet vagy tisztségviselőt felügyeleti szervnek nevezik. A felügyelet közvetlen, vagy szakfelügyelet, a felügyeleti szerv közvetlen, vagy szakfelügyeleti szerv lehet. 3—31 Közvetlen felügyelet— a felügyeletnek az a faja, amelynél a felügyeleti szerv a felügyelete alá tartozó szerv vagy tisztségviselő működését minden vonatkozásban irányítja és ellenőrzi. 3—32 Szakfelügyelet — a felügyeletnek az a faja, amelynél a felügyeleti szerv az alá rendelt szerv vagy tisztségviselő működését csak bizonyos szakvonatkozásban, pl. egészségügyi vonatkozásban, irányítja és ellenőrzi. A szakfelügyelet keretében végzett irányítást szakirányításnak, az ilyen ellenőrzést szakellenőrzésnek nevezik. A felügyeleti szerv a szakfelügyeletet kétféleképpen gyakorolhatja, vagy közvetlenül, vagy pedig a közvetlen felügyeletet gyakorló szerven keresztül. 3—33 Központi szakfelügyelet — olyan szakfelügyelet, amelyet nem a közvetlen felügyeleti szerv, hanem egy felsőbb központi szerv gyakorol. 3—34 Ágazati felügyelet — azonos a szakfelügyelettel, mégpedig rendszerint annak központi formájával. 3—35 írásbeliség — mint általános fogalom mindenféle emberi tevékenységnek azt a részét jelenti, amelyben az írásnak, az iratnak szerepe van. A kormányzatnak — így az igazgatásnak — írásbeli részét írásbeli kormányzatnak — így írásbeli igazgatásnak — nevezhetjük. Az írásbeliséget, elsősorban a kormányzatit, — külföldi példára — iratügynek mondhatjuk. 3—36 Kormányzattudomány — a tudománynak az az ága, amely a kormányzat elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 3—37 Igazgatástudomány — a kormányzattudománynak az a területe, amely az igazgatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 3—38 Közigazgatás-tudomány — az igazgatástudománynak az a területe, amely a közigazgatás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 3—39 írásbeli igazgatástudomány — az igazgatástudománynak az a területe, amely az írásbeliség elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 3—40 Ügyviteltan — az igazgatástudománynak az a területe, amely az igazgatási ügyek intézésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 3—41 írásbeli ügyviteltan — az ügyviteltannak az a területe, amely az igazgatási ügyek írásbeli intézésének elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 3—42 Ügyviteltechnika — az ügy viteltannak az a területe, amely az igazgatási ügyek intézésének 'gyakorlati kérdéseivel foglalkozik, amely az ügyviteltannak a módszertani része.