Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
használnak, hogy az így írt iratot csak az olvashassa el, aki a kulcsot ismeri. Betűk helyett általában számokat szoktak választani a titkosírásjeleinek. A legtöbb titkosírás számjelírás. A titkosírással írt iratnak titkosírás a neve. Az irattani meghatározás 2—27 Irattani meghatározás — valamely irat irattani jellegének a megállapítása. 2—28 Irattani jelleg — valamely iratnak a fajtáját és típusát jelenti. 2—29 Iratfajta — bizonyos általánosabb jellegű sajátossággal rendelkező iratok köre. Különböző alapokon különböző iratfajtákat különböztetünk meg. Iratfajták pl. eredeti irat és másolat, fogalmazat és tisztázat, beadvány, kiadvány és belső ügyviteli irat. A forrásközlésnél az irat fajtáját a legendában szokták megjelölni. 2—30 Irattípus — bizonyos egyedibb jellegű sajátossággal rendelkező iratok köre. Irattípusok pl. anyakönyv, anyakönyvi kivonat, doktori oklevél, elismervény, nyugta, számla. A forrásközlésnél az irat típusát az irat meghatározásában szokták megjelölni. 2—31 Iratféleség — az iratfajta és az irattípus közös neve. E kifejezés használata nem ajánlatos. Az iratfajták 2—32 Kézirat — szónak több jelentése van. Jelenti a kézírással írt iratot, amely az író személy írásának jellegzetes vonásait mutatja. Jelenti azután az írói alkotás fogalmazatát, amelynek rendeltetésszerű helye az író személy iratai között van. Az írói alkotás kézirata lehet géppel írott irat, azaz a szó első jelentése értelmében nem kézirat is. Egyes idegen nyelvekben — pl. az amerikaiban — a kézirat szó magániratot is jelent, szemben a közirattal. 2—33 Gépirat — gépírással, írógéppel írt irat. 2—34 Távirat — távírással, távírógéppel írt irat. 2—35 Telextávirat — telextávírással, telextávírógéppel írt irat. 2—36 Sztenogram — gyorsírással írt irat. 2—37 Sokszorosított irat — sokszorosítással, sokszorosító géppel készült irat. Többféle sokszorosító eljárással készült sokszorosított irat van. 2—38 Nyomtatvány — nyomtatással, nyomdagéppel készült irat. Nyomtatott iratnak is nevezik. Többféle nyomdai eljárással készült nyomtatvány van. 2—39 Lyukszalag — lyukjelírással írt irat. 2—40 Lyukkártya — nem lyukjelírással írt irat, amilyen a lyukszalag, hanem kartoték formájú — innen a kártya elnevezés — lap, amelyen bizonyos rendszerbe foglalt kérdésekre igennel, vagy nemmel oly módon válaszolnak, hogy a lap meghatározott helyeit átlyukasztják, vagy nem. A lyuk az igenlő választ jelenti. A lapra ily módon rávitt adatok alkalmasak a gépi feldolgozásra. 2—41 Hangirat— (hangfelvétel vagy fonogram) hangjelírással készült irat. Két fő fajtája a hanglemez és a hangvagy magnószalag. Nem minden hanglemez és hangszalag hangirat. Hanglemezre és hangszalagra nemcsak emberi beszédet lehet felvenni, hanem más hangokat is, pl. állati hangot, zenét. Hangirat csak az emberi beszédet rögzítő hanglemez és hangszalag. 2—42 Hanglemez — általában műanyagból készült lemezre felvett hangirat.