Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

1. LEVÉLTÁRTUDOMÁNY A levéltártudomány 1—1 Levéltárügy — a világ, valamely földrész, valamely társadalmi rendszerben élő országok, valamely ország, tartomány, terület vagy helység, továbbá meghatározott levéltárfenntartók levéltárainak legjellemzőbb vonásait jelenti. Ezek szerint beszélünk pl. nemzetközi, európai, szocialista, ausztriai, burgenlandi, Csongrád megyei, Szeged városi, továbbá állami, megyei, városi, egyházi, római katolikus egyházi, szombathelyi püspökségi levéltárügyről. A levéltárak legjellemzőbb vonásainak a levéltári anyag gondozására hivatott intézmények és hatóságok típusait, az egyes típusok rendeltetését, szervezetét, a működésüket meghatározó jogszabályokat, tevékenységük fontosabb területeit tartjuk. 1—2 Levéltártudomány — a levéltári anyag és a levéltári szervek megismerésére irányuló tevékenység és e tevékenységből eredő ismeretek rendszere. A levéltártudomány célja azonos a levéltári intézmények, a levéltári munka kettős rendeltetésével: a levéltári anyag biztonságos megőrzése és minél könnyebben használhatóvá tétele. A levéltártudomány komplex tudomány, jelenti mindazokat a tudományágakat, illetve különböző tudományágaknak mindazokat a részeit, amelyek a levéltári anyaggal és a levéltári szervekkel foglalkoznak. Ezek: levéltártan, levéltári igazgatástan, levéltári statisztika, levéltári irattan, levéltári jog, levéltári technika, írásbeli igazgatástan, levéltári tájékoztatástan és levéltártörténet. A komplex levéltártudomány ágai főleg társadalomtudományok, de vannak közöttük természettudományi és műszaki tudományi diszciplínák is (levéltári technika). Azok a tudományok, amelyeknek egyes részei levéltári kérdésekkel foglalkoznak, s így a komplex levéltártudománynak is részei, a levéltártudomány társtudományainak tekinthetők (történettudomány, igazgatástan, tájékoztatástan stb.). A levéltártudomány néven összefoglalt tudományágak, illetve tudományrészek közül a levéltári irattan és a levéltártannak egy része történeti forrástudomány is. A levéltártudományt archivisztikanak is nevezik. A szocialista levéltártudomány a marxizmus—leninizmus elvi alapján áll. 1—3 Archivisztika — a levéltártudomány idegen eredetű neve, amely az archívum = levéltár latin szóból származik. Tiszta archivisztikának a levéltártant szokták nevezni. A levéltár tan 1—4 Levéltártan — a levéltártudománynak az a területe, amely a levéltári anyag elméleti vizsgálatával, valamint a levéltári munka elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Két fő területe: a levéltárelmélet és a levéltári módszertan. Szokták a levéltártant levéltártudomány-