Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

nak, továbbá levéltári elméletnek és gyakorlatnak is nevezni. A levéltártudomány azonban többet jelent, mint a levéltártan, amely kifejezés összefoglalóan jelöli a levéltári elméletet és gyakorlatot. A tiszta archivisztika kifejezés viszont — így is nevezik a levél tártant — elfogadható. Tiszta levéltártannak a levéltárelméletet, alkalmazott levéltártannak a levéltári módszertant szokták nevezni. A levéltártan sajátos területei a levéltári terminológia, a levéltári értéktan, a levéltári forrásközléstan vagy archeográfia és a levéltári igazgatástan, segédeszköze a levéltári statisztika. 1—5 Levéltárelmélet— a levéltártannak az a területe, amely a levéltári anyag elméleti vizsgálatával, valamint a levéltári munka elvi kérdéseivel foglalkozik. A levéltárelméletet tiszta levéltártannak is szokták nevezni. 1—6 Levéltári módszertan — a levéltártannak az a területe, amely a levéltári munka gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. Azt vizsgálja, hogy a levéltárelméletet a gyakorlatban miként lehet alkalmazni, hogy a levéltári munkát milyen módon, milyen módszerekkel a legcélszerűbb végezni. A levéltári módszertant alkalmazott levéltártannak, valamint levéltári gyakorlatnak is szokták nevezni. 1—7 Levéltári terminológia — a levéltártannak az a része, amely a tisztán levéltári és a levéltári vonatkozású fogalmak meghatározásával és az e fogalmakat jelentő kifejezések megállapításával foglalkozik. Célja, hogy minden fogalom jelölésére a legmegfelelőbb kifejezés szolgáljon, és hogy egyrészt ugyanazt a fogalmat ne jelöljék különböző kifejezésekkel, másrészt, hogy egy kifejezést ne használjanak különböző fogalmak jelölésére. A levéltári terminológia által megállapított levéltári szakkifejezések (terminus technicusok) jelentik a levéltári nyelvet. A levéltári nyelvet levéltári terminológiának is szokták nevezni. Ez a levéltári terminológia kifejezés második jelentése. 1—8 Levéltári terminológiai szótár — valamely ország levéltári szakkifejezéseinek valamely más ország, vagy több más ország nyelvében megfelelő levéltári szakkifejezéseket tünteti fel meghatározás vagy magyarázat nélkül. Rendszere betűrendi. Két- vagy több nyelvű lehet annak megfelelően, hogy a szakkifejezéseket két vagy több nyelven adja meg. Levéltári terminológiai szótárnak nevezik általában a levéltári terminológiai értelmező szótárt is. 1—9 Levéltári terminológiai értelmező szótár — a tisztán levéltári és a levéltári vonatkozású fogalmak kifejezéseit és rövid meghatározásait, értelmezéseit tartalmazza. Rendszere betűrendi, vagy szakrendszer, esetleg szakcsoportokon belüli betűrendi rendszer. Egy-, vagy több nyelvű lehet. A több nyelvű általában csak a kifejezéseket adja több nyelven, meghatározásai egynyelvűek. 1—10 Levéltári terminológiai lexikon — a tisztán levéltári és a levéltári vonatkozású fogalmak kifejezésein és rövid meghatározásain, azaz értelmezésein, túlmenőleg az értelmezésekhez észrevételeket és magyarázatokat is fűz. Ennyivel tartalmaz többet, mint a levéltári terminológiai értelmező szótár. Rendszere betűrendi, vagy szakrendszer, esetleg szakcsoportokon belüli betűrendi rendszer. Általában egynyelvű szokott lenni. 1—11 Levéltári értéktan — a levéltártannak az a része, amely a levéltári érték megállapításának elvi és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 1—12 Levéltári forrásközléstan — (vagy archeográfia) a levéltártannak az a része, amely a levéltári anyag mint történeti forrásanyag közzétételének a kérdéseivel foglalkozik.