Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A kiadás 22—119 Kiadás — az irodai ügyvitelnek öszszetett fázisa: a kiadványozott kiadványtervezetek letisztázása, a tisztázatok és a tervezetek összeolvasása, az aláírt tisztázatok lebélyegzése és rendeltetési helyére juttatása. E munkák együtt a kiadói munkakört alkotják, végzőjük a kiadó. Azt a részleget vagy szervezeti egységet, amely a kiadói munkakört végzi, kiadóhivatalnak nevezik. 22—120 Kiadói utasítás — a kiadványozó utasítása a kiadó részére arra vonatkozólag, hogy a kiadás miként történjék. A kiadói utasítás tervezetét a kiadványtervezet készítője szokta elkészíteni. A felülvizsgálat a kiadói utasítás tervezetére is kiterjed. A kiadványozás egyben a kiadói utasítás jóváhagyását is jelenti. 22—121 Kiadás előtt — A „Kiadás előtt" című utasítás a kiadói utasítások egyik fajtája, amely arról rendelkezik, hogy még a kiadás megtörténte előtt mit kell tenni. 22—122 Kiadás után — A „Kiadás után" című utasítás a kiadói utasítás egyik fajtája, amely arról rendelkezik, hogy a kiadás megtörténte után mit kell tenni. 22—123 Letisztázás — a kiadványozott kiadványterv alapján a kiadvány tisztázatának az elkészítése. A letisztázást leírásnak, a tisztázat elkészítőjét leírónak is szokták nevezni. 22—124 Összeolvasás — a kiadványtervezet és a tiszázat szövegének összehasonlítása annak ellenőrzése végett, hogy a tisztázat a kiadványozott tervezetnek megfelelően készült. Az összeolvasást két személy végzi, az egyik a tisztázatot, a másik a kiadvány tervezetet olvassa. Ha az egyik összeolvasó a leíró, neki a tisztázatot kell olvasnia. Az összeolvasást egyeztetésnek is nevezik. 22—125 Keltezés — a kiadvány tisztázata keltének, pontosabban kelte időpontjának a tisztázatban való feltüntetése, ami a leíró feladata. A kiadvány tisztázata keltének időpontja a kiadványozás keltének az időpontjával azonos, nem pedig a letisztázáséval. 22—126 Kiadvány hitelesítése — Ha a kiadvány tisztázatát nem a kiadványozó írja alá, hanem nevét s. k. jelzéssel csak ráírják a tisztázatra, a kiadványt hitelesíteni szokták. A hitelesítés úgy történik, hogy a hitelesítésre felhatalmazott személy „A kiadvány hiteléül" vagy „A kiadvány hiteles" feljegyzést vezeti a kiadványra és azt aláírja. Az ilyen kiadványt hitelesített kiadványnak nevezik. 22—127 Postázás — a letisztázott, aláírt és lebélyegzett kiadványok eljuttatása rendeltetési helyükre. A postázást elküldésnek is nevezik. Postázásnak nevezik az egyéb postai küldemények elküldését is. A nyilvántartás 22—128 Határidő — kifejezésnek az irodai ügyvitelben kettős jelentése van. Az egyik azt az időpontot jelenti, amelyre valamely ügyben vagy ügydarabban annak a részlegnek, illetve személynek, amelyre vagy akire a kérdéses ügyet vagy ügydarabot szignálták, azt döntésre előkészíteni és a javasolt kiadványok tervezetével együtt a döntésre jogosult személynek bemutatni tartozik. Ezt a határidőt a szignáló a szignáláskor állapítja meg és az előadóívre feljegyzi. A határidő kifejezés másik jelentése azt az időpontot jelenti, ameddig valamely ügy vagy ügydarab intézését függőben kell tartani, ameddig a kérdéses ügyiratot vagy ügyiratdarabot az irodán félre kell tenni, határidőre kell tenni. Ezt a határidőt a kérdéses ügyben vagy