Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Összetett ügykör pl. a személyzeti ügyek köre, amelybe több ügykör, pl. az alkalmazások, a jutalmazások ügyköre tartozik. Az összetett ügykör többszörösen összetett is lehet. A többszörösen összetett ügykörbe több összetett és egyszerű ügykör tartozik. Többszörösen összetett ügykör pl. a kereskedelem ügyköre. Ebbe tartozik a bel- és a külkereskedelem ügyköre. Ezek összetett ügykörök. A belkereskedelem ügykörébe tartozik pl. a gabona-, a gyümölcs-, a zöldségkereskedelem összetett ügyköre. 22—20 Ügykörjegyzék — azoknak az ügyköröknek a rendszerbe foglalt jegyzéke, amelyek valamely szervnek vagy tisztségviselőnek a hatáskörébe tartoznak. Az ügykörjegyzéket ügykörvázlatnak is nevezik. 22—21 Kurrens ügy — kifejezés több kormányzati fogalmat jelent. A régi magyar közigazgatásban azoknál a szerveknél, amelyek tanácsban döntöttek a hatáskörükbe tartozó ügyekben, az olyan ügyeket nevezték kurrens ügyeknek, amelyeket csekély jelentőségük miatt nem vittek a tanácsülés elé, amelyekben a szerv egyes tisztviselői is dönthettek. Gyakori eset volt, hogy egy ügy intézésének bizonyos fázisában kurrens ügy volt, egy másik fázisában azonban a tanácsülés elé került, úgynevezett szesszionális ügy lett belőle. Kurrens ügyeknek nevezik az olyan ügyeket, amelyeknek az intézése még nem zárult le, amelyek még élő ügyek. Kurrens ügyeknek nevezik továbbá az olyan ügyeket is, amelyeknek az intézése ugyan már lezárult, de amelyeknek az ügyirataira az illető szervnek vagy tisztségviselőnek rendeltetésszerű működésében még állandóan szükség van vagy lehet, s ezért levéltári őrizetbe még nem adhatók át. Az ilyen ügyeket is szokták élő ügyeknek nevezni. Kurrens vagy folyó ügyeknek nevezik végül az ügyintézésben gyakran előforduló, rendszeresen ismétlődő ügyeket. 22—22 Jelentéktelen ügy — mint kormányzati fogalom olyan ügy, amelynek a kérdéses ügyet intéző szerv vagy tisztségviselő szempontjából nincs olyan jelentősége, hogy iktatni, azaz jegyzőkönyvbe foglalni kellene. A jelentéktelen ügyeket ezért iktatatlan vagy szám nélküli ügyeknek is nevezik. A tárgy 22—23 Tárgy — mint kormányzati fogalom annak az esetnek vagy kérdésnek a lényegét jelenti, amellyel valamely szerv vagy tisztségviselő kormányzati tevékenysége során foglalkozik. A tárgy az ügy lényege, magja. 22—24 Tárgyrész — a több részre tagolódó tárgy valamelyik része. 22—25 Egyedi tárgy — az egyedi ügynek a tárgya. Az egyedi tárgynak is lehetnek részei, ezeket egyedi tárgyrészeknek nevezhetjük. 22—26 Tárgykör — hasonló vagy rokon egyedi tárgyak összességét, közös tárgyát jelenti. A tárgykör az ügykör tárgya. A tárgykör különböző nagyságú lehet, aszerint, hogy hány és milyen egyedi ügynek a közös tárgya. A tárgykör egyszerű vagy összetett lehet. 22—27 Egyszerű tárgykör — Az egyszerű tárgykörbe csak egyedi tárgyak tartoznak, nem pedig különböző tárgykörök. Az egyszerű tárgykör az egyszerű ügykörnek a tárgya. 22—28 Összetett tárgykör — Az összetett tárgykörbe több tárgykör tartozik. Az összetett tárgykör az összetett ügykörnek a tárgya. Az összetett tárgykör többszörösen összetett is lehet. A többszörösen összetett tárgykörbe több összetett és egyszerű tárgykör tartozik. A többszörösen összetett tárgykör a többszörösen összetett ügykörnek a tárgya.