Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
22. IRODAI ÜGYVITEL Az iratképzés 22—1 Irattermelés — az a folyamat, amelynek során az irattermelők, azaz az iratképző szervek és személyek tevékenységének eredményeképpen irat keletkezik. Az irattermelésnek egyrészt az irattermelők, azaz az iratképzők, másrészt a termelt iratok különbözősége alapján számos területét különböztethetjük meg. Az általános szóhasználat a hatóságok és a hivatalok ügyirattermelését szokta irattermelésnek, gúnyosan aktagyártásnak nevezni. 22—2 Irattermelési tömegprobléma — Irattermelési tömegproblémának azt a problémát nevezik, amelyet az egyre növekvő méretű irattermelés vet fel. A problémát egyrészt az okozza, hogy mind az irattermelés, mind pedig a termelt iratok őrzése és kezelése egyre költségesebbé válik, másrészt az, hogy az iratok között egyre nehezebben lehet eligazodni, az iratokból az iratképzők zavartalan működéséhez szükséges adatokat, információt egyre nehezebben és természetesen költségesebben is lehet megkapni. Az irattermelés tömegproblémáját az ügyintézésnek, különösen az írásbeli ügyintézésnek, az írásbeli kormányzatnak, igazgatásnak, elsősorban az iratkezelésnek és azon belül az irattározásnak az ésszerűsítésével és gépesítésével igyekeznek megoldani. Az irattermelés tömegproblémája a levéltárakat is közvetlenül érinti, annak megoldásával a levéltárosoknak is foglalkozniuk kell. 22—3 Irat keletkezés — az irat létrejöttének az írással azonos folyamata. Ugyanaz a folyamat az író részéről írás, az irat részéről iratkeletkezés. Az iratkeletkezést nem szabad összetéveszteni az iratkeletkeztetéssel. 22—4 Iratképzés — valamely szervnek vagy személynek — az iratképzőnek — az a tevékenysége, amelynek során részben általa, részben hozzá írt, rendeltetésszerűen nála maradó iratok keletkeznek. Az iratképzés során keletkezett iratok együttese az iratképző szerv vagy személy irattára vagy regisztratúrája, avagy fondja. Az iratképzést ezért irattárképzésnek, regisztratúraképzésnek vagy fondképzésnek is nevezik. Mondják az iratképzést keletkeztetésnek vagy irattermelésnek is. Az iratképző szervek és személyek között természetes (fizikai) és jogi személyek egyaránt vannak. 22—5 Iratképzíí — az a szerv vagy személy, amelynek, illetve akinek a működése — az iratképzés — során részben általa, részben hozzá írt, rendeltetésszerűen nála maradó iratok keletkeznek. Az iratképzőt irattárképzőnek, regisztratúraképzőnek, fondképzőnek, iratkeletkeztetőnek vagy irattermelőnek is nevezik. 22—6 Természetes személy — természetes vagy fizikai személyeknek az embereket nevezik. 22—7 Jogi személy — olyan szerv, amely jogi cselekmény alanya, jogalany lehet.
