Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Az előadók elsősorban tudományos (műszaki tudományos) és adminisztratív dolgozók. Egyes kezelők is szoktak bizonyos előadói munkát végezni. A tudományos előadó vagy előadó (referens) levéltáros általában a levéltári anyag meghatározott részének anyagfelelőse is. Az előadót referensnek vagy ügyintézőnek is nevezik. 21—214 Anyagfelelős — az a levéltári dolgozó, aki a levéltári anyag meghatározott részének, referenciájának biztonságáról és megfelelő kezeléséről gondoskodni tartozik, azért felelős. A referenciáknak általában két anyagfelelősük van: egy tudományos dolgozó (előadó vagy referens levéltáros) és egy kezelő (raktárkezelő). 21—215 Iratrestaurátor — az a levéltári dolgozó, akinek fő feladata a levéltári anyag konzerválása és restaurálása. Az iratrestaurátort papírrestaurátornak, restaurátornak, konzervátornak is nevezik. 21—216 Iratfényképész — az a levéltári dolgozó, akinek fő feladata a levéltári anyag fényképezése. 21—217 Anyagóvó — vagy raktárhigiénikus — iratanyag esetében iratóvó — az a levéltári dolgozó, aki a levéltári anyag raktári környezetét figyeli és tanulmányozza, annak megfelelő voltáról gondoskodik, a levéltári anyagot portalanítja és fertőtleníti. 21—218 Iratfertőtlenítő — az a levéltári dolgozó, akinek fő feladata a levéltári iratanyag fertőtlenítése, azaz az anyagban levő állati és növényi kártevők elpusztítása. Az iratfertőtlenítő a levéltári anyagóvók közé tartozik. 21—219 Könyvkötő — olyan szakmunkásképesítéssel rendelkező levéltári dolgozó, akinek fő feladata a levéltári iratanyag kötése és fűzése. A könyvkötő a levéltári anyagóvók közé tartozik. 21—220 Szakmunkás — az a műszaki levéltári dolgozó, aki nem tudományos munkakörben dolgozik. Szakmunkás tulajdonképpen az iratrestaurátor, az iratfényképész és az anyagvédő is, a szó szűkebb értelmében azonban csak a többi szakmunkást, a könyvkötőt, a gázmestert, a technikust, a gépészt stb. nevezik annak. A nemzetközi kapcsolatok 21—221 Nemzetközi kapcsolat — valamely levéltári intézmény érintkezése külföldi — elsősorban levéltári — szervekkel és személyekkel. A levéltári nemzetközi kapcsolat általánosabb formái: külföldi érdeklődők írásbeli tájékoztatása, külföldi látogatók szóbeli tájékoztatása, külföldi gyakornokok foglalkoztatása, külföldi kutatók kiszolgálása, írásbeli tájékoztatás kérése külföldről, tanulmányút külföldön, kutatás külföldön, reprodukció rendelése külföldről, levéltári anyag kölcsönzése külföldről és külföldre, reprodukciócsere, kiadvány csere, kiadványok kölcsönös megjelentetése. A nemzetközi kapcsolatot külföldi kapcsolatnak is nevezik. 21—222 Külföldi tanulmányút — célja a külföldi levéltári viszonyok tanulmányozása, vagy pedig kutatás külföldi levéltári anyagban. Egyik faja a külföldi tanulmányutaknak az, amelynek célja Hungarica-anyag feltárása. 21—223 Külföldi látogatás — Külföldi személynek hazai levéltári intézményben tett látogatását nevezik külföldi látogatásnak. 21—224 Külföldi reprodukciórendelés — vagy filmrendelés külföldi levéltárakban őrzött magyar vonatkozású levéltári anyagról, fényképezéssel vagy más technikai eljárással készült másolatok (reprodukciók) vásárlásának a lebonyolítása.