Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
21—98 Csoport — viszonylag kisebb létszámú levéltári részleg vagy szervezeti egység. A csoport nevében a csoport szó nem mindig szerepel. A csoport lehet önálló, azaz közvetlenül a levéltári intézmény vezetőjének (vagy helyettesének) alárendelt, de tartozhat valamely nála nagyobb részleg keretébe is. 21—99 Kabinet — meghatározott kutató jellegű tudományos munkát végző levéltári csoport. A Magyar Országos Levéltár Forrástudományi kabinetje forrástudományi kutatómunkát végez. 21—100 Osztály — mint valamely levéltári intézmény részlege, az intézmény viszonylag nagyobb létszámú szervezeti egysége. Az osztály nevében az osztály szó nem mindig szerepel. Az osztály a levéltári intézmény vezetőjének (vagy helyettesének) közvetlenül van alárendelve. Az osztályhoz kisebb részlegek (csoportok stb.) tartozhatnak. A Magyar Országos Levéltár osztályai a következők: I—V. osztály, Gazdasági hivatal. 21—101 Hivatal — mint levéltári részleg jelölésére használt kifejezés, kettős jelentésű. Első jelentése: osztály. Egyes osztályokat hivataloknak neveznek. így a Magyar Országos Levéltár gazdasági osztályának Gazdasági hivatal a neve. Második jelentése: az osztálynál nagyobb, több osztályt magában foglaló részleg. Magyarországon ebben a jelentésében nem használatos. 21—102 Bizottság — a levéltári intézmény vagy a levéltári hatóság vezetőjének munkáját segíteni, döntését előkészíteni, esetleg át is vállalni hivatott testület. A levéltári bizottság meghatározott feladat vagy feladatok megoldása céljából, részben állandó jelleggel, részben csak ideiglenesen (ad hoc), de — a levéltári részleggel ellentétben — nem folyamatosan működik. Tagjait a levéltári intézmény vagy a levéltári hatóság vezetője bízza meg, különböző levéltári részlegekhez tartozhatnak, sőt nem levéltári alkalmazottak is lehetnek. A levéltári intézmények bizottságai közül a legáltalánosabbak: a selejtezési és az értékmegállapító. A levéltári hatóságok bizottságai közül legáltalánosabbak a módszertani bizottságok. 21—103 Selejtezési bizottság — olyan levéltári bizottság, amelynek feladata selejtezés ellenőrzése. A selejtezési bizottság ellenőrizheti mind a belső, a levéltári, mind pedig a külső, az irattári selejtezést. De lehet egy levéltári intézménynek külön selejtezési bizottsága a belső és külön a külső selejtezés ellenőrzésére. A selejtezési bizottság lehet állandó jellegű, amely minden belső vagy külső selejtezést ellenőriz és lehet ideiglenes (ad hoc) jellegű, amely csak egy meghatározott belső vagy külső selejtezést ellenőriz. A selejtezési bizottságot általában a levéltári intézmény vezetője bízza meg, a selejtezési bizottság rendszerint valamely levéltári intézménynek a bizottsága. Tagjai elsősorban az intézmény dolgozói szoktak lenni, de megbízhat a vezető olyan személyt is, aki nem alkalmazottja az intézménynek. Lehet azonban a selejtezési bizottság nem valamely levéltári intézménynek, hanem valamely levéltári hatóságnak a bizottsága, amikor tagjait a hatóság vezetője bízza meg akár azzal, hogy a selejtezés elvi és módszertani kérdéseivel foglalkozzanak, akár azzal, hogy selejtezéseket ellenőrizzenek. Az előbbi esetben a bizottság selejtezési módszertani bizottság. 21—104 Értékmegállapító bizottság — olyan levéltári bizottság, amelynek feladata nagyobb — a magyar levéltári jogszabályok szerint 25 000 forinton felüli — értékű, vételre felajánlott levéltári anyag értékének a becslése javaslattétel a felajánlható vételárra vonatkozólag.
