Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Az értékmegállapító bizottság rendszerint ideiglenes jellegű, ad hoc bizottság. Tagjait a levéltári intézmény vezetője bízza meg, általában az intézmény dolgozói közül, de lehet külső szakértő is a bizottságban. Egyes levéltári intézményeknek értékmegállapító részlegük van. Ennek az a feladata, hogy a gyűjtőköri szervek anyagában meghatározza azokat a részeket, amelyeknek levéltári (történeti) értéke van, amelyeket a levéltári intézmény levéltári őrizetbe kíván venni. Az értékmegállapító részleg tehát nem azonos az értékmegállapító bizottsággal. 21—105 Módszertani bizottság — olyan levéltári bizottság, amelynek az a feladata, hogy a levéltártannak vagy a levéltártan valamelyik részének elvi és módszertani kérdéseivel foglalkozzék. Módszertani bizottságai általában levéltári hatóságoknak vannak, de levéltári intézményeknek is lehetnek. A Levéltárak Országos Központja több módszertani bizottságot (terminológiai, rendezési, selejtezési, segédletkészítési stb.) működtetett, ezeket összefoglalóan módszertani kollégiumnak nevezték. A Levéltárak Ügyviteli Szabályzata szerint a Levéltári Igazgatóságnak vannak módszertani bizottságai. 21—106 Levéltári tanács — valamely levéltári hatóság vagy levéltári intézmény mellé szervezett tanácsadó testület, amelynek az a rendeltetése, hogy az eléje terjesztett levéltári vonatkozású kérdésekben állást foglaljon, vagy saját kezdeményezéséből javaslatot tegyen. A levéltári tanács tagjai részben levéltári dolgozók, részben levéltári kérdésekben kellő ismeretekkel rendelkező tudományos és igazgatási szakemberek. A levéltári tanács tagjait — köztük az elnököt és a titkárt — a tanács munkájában való részvételre a levéltári hatóság vagy levéltári intézmény vezetője kéri fel. A magyar levéltári jogszabályok szerint a kulturális miniszter mellett működik levéltári tanács. A levéltári szabályzatok 21—107 Ügyviteli szabályzat — a levéltári intézményeknek általában, vagy valamely levéltári intézménynek sajátosan, a működésével kapcsolatos ügyek intézésének gyakorlati kérdéseiben eligazító rendelkezéseket tartalmazó utasítás. A levéltári intézmények általános ügyviteli szabályzatát az általános és a levéltári jogszabályok figyelembevételével a levéltárügy országos hatósága készíti el és adja ki. Az egyes levéltári intézmények ügyviteli szabályzatukat maguk készítik el, és azt a levél tárfenntartó hagyja jóvá. A levéltári intézmények ügyviteli szabályzata az általános levéltári ügyvitel rendelkezéseit alkalmazza a levéltári intézmény sajátos viszonyaira, és kiterjedhet olyan részkérdésekre is, amelyekkel az általános levéltári ügyvitel nem foglalkozik. Az ügyviteli szabályzatot sokféle néven szokták nevezni. Ilyenek: szervezeti és működési szabályzat, szervezeti és működési elvek, szevezeti és működési szabályok, ügyintézés rendje, ügyrend. Ügyrendnek általában az egyes levéltári intézmények ügyviteli szabályzatát nevezik. 21—108 Munkautasítás — valamely levéltári hatóság, vagy levéltári intézmény által kiadott olyan rendelkezés, amely meghatározza, hogy valamely levéltári munkafajta, vagy valamely meghatározott levéltári munka végzésénél milyen levéltáriam elveket és módszereket kell, illetve ajánlatos figyelembe venni, illetve alkalmazni. A munkautasítás a levéltáriam elveken és módszereken túlmenően ügyviteli jellegű rendelkezéseket is tartalmazhat. Ha a munkautasításban a levéltártani elveken és módszereken van a hangsúly, módszertani útmutatónak vagy útmutatásnak is nevezik. Ha a hangsúly az ügyviteli jellegű rendelkezéseken van a munkautasításban, munkaszabályzatnak is nevezik. 21—109 Raktárrendi szabályzat — olyan munkaszabályzat vagy munkautasítás,