Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
az anyaggyarapítás és részben az anyagvédelem külső levéltári munka. 21—21 Külső levéltári anyag — olyan levéltári anyag, amely levéltári gyűjtőkörbe tartozik, de még nincs levéltári őrizetben, hanem az iratképző gyűjtőköri szervek vagy személyek őrzik. A külső levéltári anyag az iratképző gyűjtőköri szerveknél vagy személyeknél együtt van e szervek vagy személyek nem levéltári, azaz történeti vagy levéltári értékkel nem rendelkező anyagával. 21—22 Tudományos levéltári munka — olyan levéltári munka, amelynek alapjellege elsődlegesen tudományos. Másodlagosan a tudományos levéltári munkának is van igazgatási alapjellege. Tudományos, azaz elsődlegesen tudományos alapjellegű levéltári munkák a tárgyi alapon megkülönböztetett levéltári munkafajták közül a következők: anyaggyarapítás, anyagvédelem, feldolgozás, kiadványkészítés, közművelés, levéltári képzés. A tudományos levéltári munka végzése során a levéltári intézmények, illetve dolgozók bizonyos munkaterületeken tudományos kutatást is végeznek. 21—23 Tudományos kutatás — olyan munka, amelynek tárgya valamilyen tudományos téma, célja pedig a témára vonatkozó adatok feltárása és a feltárt adatok alapján új tudományos ismeretek megállapítása. A tudományos levéltári munka során a levéltári intézmények, illetve dolgozók elsőcsorbán a levéltári kiadványok készítése közben végeznek tudományos kutatást. De szükség van tudományos kutatásra az anyagvédelem, a közművelés és a levéltári képzés érdekében is. Sőt az igazgatási levéltári munkában, a levéltári szakfelügyeletben sem nélkülözhető a tudományos, közelebbről az igazgatástudományi kutatás. 21—24 Igazgatási levéltári munka — olyan levéltári munka, amelynek alapjellege elsődlegesen igazgatási. Másodlagosan az igazgatási levéltári munkának is van tudományos alapjellege. Igazgatási, azaz elsődlegesen igazgatási alapjellegű levéltári munkák a tárgyi alapon megkülönböztetett levéltári munkafajták közül a következők: szakfelügyelet, referensszolgálat, levéltár-igazgatás. 21—25 Igazgatási levéltári feladat — olyan feladat, amely a levéltári hatóság hatáskörébe tartozik, de az áthárítja a levéltári intézményekre, vagy ezek közül valamelyikre. Az igazgatási levéltári feladatot nem szabad összetévesztem az igazgatási levéltári munkával kapcsolatos igazgatási jellegű levéltári feladattal. Helyesebb lenne az igazgatási levéltári feladatot átruházott igazgatási feladatnak nevezni. A levéltári munkakörök 21—26 Munkakör — A levéltári munkakör a levéltári munkának meghatározott része, fajtája. A levéltári munkaköröknek sokféle fajtáját általános és levéltári alkalmazási jogszabályok határozzák meg. E jogszabályok elsősorban általános és szakmunkaköröket különböztetnek meg. Az általános levéltári munkakörök nemcsak a levéltári intézményekben vannak meg, hanem más szerveknél is. Általános munkakör pl. a gazdasági előadói, a kisegítői (portási, éjjeliőri, takarítói stb.). A levéltári szakmunkakörök csak a levéltári intézményekben vannak meg. Ilyen pl. a levéltári igazgatói, a levéltári osztályvezetői, a levéltárosi, a levéltári kezelői, a levéltári restaurátori munkakör. A levéltári szakmunkakörökben alkalmazott dolgozókat levéltári szakalkalmazottaknak nevezik. A jogszabályok megkülönböztetnek azután vezetői, ügyintézői, ügyviteli és kisegítői munkaköröket. Ezeket a munkaköröket, ületve a bennük alkalmazott dolgozókat, állománycsoportoknak nevezik.