Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

az anyaggyarapítás és részben az anyagvéde­lem külső levéltári munka. 21—21 Külső levéltári anyag — olyan levél­tári anyag, amely levéltári gyűjtőkörbe tar­tozik, de még nincs levéltári őrizetben, ha­nem az iratképző gyűjtőköri szervek vagy személyek őrzik. A külső levéltári anyag az iratképző gyűj­tőköri szerveknél vagy személyeknél együtt van e szervek vagy személyek nem levéltári, azaz történeti vagy levéltári értékkel nem rendelkező anyagával. 21—22 Tudományos levéltári munka — olyan levéltári munka, amelynek alapjellege elsődlegesen tudományos. Másodlagosan a tudományos levéltári munkának is van igazgatási alapjellege. Tudományos, azaz elsődlegesen tudomá­nyos alapjellegű levéltári munkák a tárgyi alapon megkülönböztetett levéltári munka­fajták közül a következők: anyaggyarapítás, anyagvédelem, feldolgozás, kiadványkészí­tés, közművelés, levéltári képzés. A tudományos levéltári munka végzése során a levéltári intézmények, illetve dolgo­zók bizonyos munkaterületeken tudomá­nyos kutatást is végeznek. 21—23 Tudományos kutatás — olyan mun­ka, amelynek tárgya valamilyen tudományos téma, célja pedig a témára vonatkozó adatok feltárása és a feltárt adatok alapján új tudo­mányos ismeretek megállapítása. A tudományos levéltári munka során a levéltári intézmények, illetve dolgozók első­csorbán a levéltári kiadványok készítése köz­ben végeznek tudományos kutatást. De szükség van tudományos kutatásra az anyagvédelem, a közművelés és a levéltári képzés érdekében is. Sőt az igazgatási levéltári munkában, a levéltári szakfelügyeletben sem nélkülözhető a tudományos, közelebbről az igazgatástu­dományi kutatás. 21—24 Igazgatási levéltári munka — olyan levéltári munka, amelynek alapjellege elsőd­legesen igazgatási. Másodlagosan az igazgatási levéltári munkának is van tudományos alapjellege. Igazgatási, azaz elsődlegesen igazgatási alapjellegű levéltári munkák a tárgyi alapon megkülönböztetett levéltári munkafajták közül a következők: szakfelügyelet, refe­rensszolgálat, levéltár-igazgatás. 21—25 Igazgatási levéltári feladat — olyan feladat, amely a levéltári hatóság hatásköré­be tartozik, de az áthárítja a levéltári intéz­ményekre, vagy ezek közül valamelyikre. Az igazgatási levéltári feladatot nem sza­bad összetévesztem az igazgatási levéltári munkával kapcsolatos igazgatási jellegű le­véltári feladattal. Helyesebb lenne az igazgatási levéltári feladatot átruházott igazgatási feladatnak nevezni. A levéltári munkakörök 21—26 Munkakör — A levéltári munkakör a levéltári munkának meghatározott része, fajtája. A levéltári munkaköröknek sokféle fajtá­ját általános és levéltári alkalmazási jogsza­bályok határozzák meg. E jogszabályok elsősorban általános és szakmunkaköröket különböztetnek meg. Az általános levéltári munkakörök nemcsak a levéltári intézményekben vannak meg, ha­nem más szerveknél is. Általános munkakör pl. a gazdasági előadói, a kisegítői (portási, éjjeliőri, takarítói stb.). A levéltári szakmunkakörök csak a levél­tári intézményekben vannak meg. Ilyen pl. a levéltári igazgatói, a levéltári osztályvezetői, a levéltárosi, a levéltári kezelői, a levéltári restaurátori munkakör. A levéltári szakmunkakörökben alkalma­zott dolgozókat levéltári szakalkalmazottak­nak nevezik. A jogszabályok megkülönböztetnek az­után vezetői, ügyintézői, ügyviteli és kisegí­tői munkaköröket. Ezeket a munkaköröket, ületve a bennük alkalmazott dolgozókat, ál­lománycsoportoknak nevezik.

Next

/
Thumbnails
Contents