Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

21—8 Levéltári munka jellege — e munkának az a sajátossága, amely megkülönbözteti más munkafajtáktól, más munkaterületektől. A levéltári rendezési munka jellege pl. e munkafajtának az a sajátossága, amely megkülönbözteti egyrészt az egyéb — nem levéltári — rendezési munkafajtáktól, másrészt az egyéb — nem rendezési — levéltári munkafajtáktól. 21—9 Levéltári munka alapjellege — e munkának az a sajátossága, amely e munka valamennyi fajtájánál közös és amely megkülönbözteti más szervek munkájától. A levéltári munka alapjellege kettős: tudományos és igazgatási. A kettős alapjelleg közül az egyik mindig elsődlegesen, a másik pedig másodlagosan érvényesül. Van olyan nézet, amely szerint a levéltári munka alapjellege közművelődési. Más nézet szerint a levéltári munka információs alapjellegű. 21—10 Levéltári munka tudományos alapjellege — e munka különböző fajtáinak az a közös sajátossága, hogy tudományos cél érdekében, a levéltári anyag tudományos célú használatának a szolgálatában folynak. A tudományos alapjelleget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a levéltári munkának a tudományoson kívül egy másik alapjellege is van: az igazgatási. A levéltári munka tudományos alapjellege célján kívül abban is kifejezésre jut, hogy e munka legsajátosabban levéltári fajtáit tudományos felkészültségű levéltári dolgozók végzik, csak ilyenek végezhetik. A levéltári munka tudományos alapjellege alapján minősülnek a levéltári intézmények tudományos intézményeknek. Más tudományos intézmények munkájának tudományos jellegétől a levéltári munkáé abban különbözik, hogy rendeltetése levéltári, levéltári anyagnak a megőrzése és használhatóvá tétele érdekében folyik. 21—11 Levéltári munka igazgatási alap jellege — e munka különböző fajtáinak az a közös sajátossága, hogy igazgatási cél érdekében, a levéltári anyag igazgatási célú használatának a szolgálatában folynak. Az igazgatási alapjelleget nem befolyásolja az a körülmény, hogy a levéltári munkának az igazgatásin kívül egy másik alapjellege is van: a tudományos. A levéltári munka igazgatási alapjellege két körülményből is következik. Az egyik az, hogy a levéltári intézmények őrizetében levő levéltári anyagra, a benne foglalt adatokra nemcsak a tudományos munkában van szükség, hanem az államnak és az állam polgárainak számos egyéb, nem tudományos, hanem igazgatási jellegű ügyeiben, az ilyen ügyek intézésében is. A másik körülmény, amelyből a levéltári munka igazgatási alapjellege következik, az, hogy a levéltári intézmények egyik fő feladata illetékességi köri szerveik írásbeli igazgatásának, elsősorban iratkezelésének a segítése és az ellenőrzése. Ilyen módon gyűjtőköri szerveik fölött szakmai felügyeletet gyakorolnak, ami igazgatási feladat. A levéltári intézményeknek ezt az igazgatási feladatát is tudományos felkészültségű levéltári dolgozók végzik. A levéltári intézmények olyan tudományos intézmények, amelyeknek igazgatási feladataik is vannak. 21—12 Levéltári munka közművelődési jellege — A levéltári intézmények közművelődési célú munkát is végeznek, munkájuk egyik részének, a levéltári munka egyik fajtájának jellege közművelődési. A közművelődési cél azonban nem közös sajátossága az egész levéltári munkának, a levéltári munka alapjellege nem közművelődési. 21—13 Levéltári munka információs jellege — A levéltári intézmények tájékoztató célú munkát is végeznek, munkájuk egyik részének, a levéltári munka egyik fajtájának jellege információs. A tájékoztató cél azonban ez ideig még nem közös sajátossága az egész levéltári