Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

amelyre a levéltári intézményeknek rendeltetésszerű működésükhöz szükségük van. A könyvtári elmélet és gyakorlat fő- és mellékgyűjtőkört különböztet meg. A könyvtári gyűjtőkört — nem szerencsés módon —, könyvtári profilnak is nevezik. Minthogy a levéltári könyvtárak állományukat általában szerzeményezéssel gyarapítják, könyvtári gyűjtőkörüket szerzeményezési körnek is lehet nevezni. 19—20 Könyvtári főgyűjtőkor — A levéltári könyvtári főgyűjtőkör az a könyvtári anyag, amelyet valamely levéltári intézmény teljességre törekedve szerzeményez. A levéltári könyvtári főgyűjtőkörbe a levéltári irodalom tartozik. A Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának tételes meghatározását a levéltári könyvtári főgyűjtőkörről nem mindenben tartom megfelelőnek. 19—21 Könyvtári mellékgyűjtőkör — A levéltári könyvtári mellékgyűjtőkör az a könyvtári anyag, amelyet valamely levéltári intézmény teljességre nem törekedve szerzeményez. A levéltári könyvtári mellék gyűjtőkörbe tartoznak pl. a történet-, az igazgatás- és a tájékoztatástudományi irodalom szintetikus jellegű művei, az általános könyvtári segédkönyvek, a helyi sajtó termékei, a kérdéses levéltári intézmény anyagának felhasználásával készült kiadványok. 19—22 Helyi sajtó — kifejezésnek kettős jelentése van. Tágabb értelemben valamely helyen sajtó útján megjelenő minden kiadványt jelent. Szűkebb értelemben csak a valamely helyen sajtó útján periodikusan megjelenő kiadványt (újságot, folyóiratot) jelenti. A helyi sajtó termékeit csak a helyi vagy a területi levéltári intézmények szerzeményezik, ezek is csupán a szűkebb értelemben vett helyi sajtótermékeket. A tágabb értelemben vett helyi sajtótermékeket az említett levéltárak csak abban az esetben szerzeményezik, ha az ilyenek őrzésére hivatott helyi vagy területi könyvtári intézmény nincsen. 19—23 Könyvtári szerzeményezés — vagy állománygyarapítás a könyvtári és a könyvtárral rendelkező más intézményeknek az a tevékenysége, amelynek során a gyűjtő- vagy szerzeményezési körükbe tartozó könyvtári anyaghoz jutnak. A szerzeményezés főbb módjai: az ajándékozás vagy juttatás, a vásárlás vagy vétel, a letétbe vétel és a kiadványcsere. 19—24 Könyvtári ajándékozás — a könyvtári szerzeményezésnek az a módja, amelynél a levéltári könyvtár minden ellenszolgáltatás és feltétel nélkül jut könyvtári anyaghoz. Intézményes formája a fölös példányok szétosztása. A könyvtári ajándékozást juttatásnak is nevezhetjük. 19—25 Könyvtári letétbe vétel — a könyvtári szerzeményezésnek az a módja, amelynél a levéltári könyvtár minden ellenszolgáltatás nélkül, de bizonyos — a letéti szerződésben kikötött — feltételek mellett jut könyvtári anyaghoz. A letétbe vétel útján szerzeményezett könyvtári anyagot könyvtári letétnek nevezik. 19—26 Kiadványcsere — kifejezésnek kettős jelentése van. A kiadványcsere egyrészt a könyvtári szerzeményezésnek az a módja, amelynél a levéltári intézmény a maga gondozásában készült és megjelentetett kiadványokért más intézmény gondozásában készült és megjelentetett kiadványokat kap cserébe, és azokat könyvtárában helyezi el. A kiadványcsere másrészt a könyvtári szerzeményezésnek az a módja, amelynél két vagy több könyvtári intézmény vagy könyvtári részleg duplumait, vagy fölös példányait kicseréli. 19—27 Duplum — valamely intézmény könyvtári anyagának az intézmény működéséhez szükséges másod- vagy többletpéldányait jelenti. Az intézmény működéséhez nem szükséges duplumot fölös példánynak nevezik. 16* 243