Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

A levéltári terminológia készítésének elvi és módszertani kérdései

-selejtezés, segédletkészítés, kutatószolgálat) a levéltári alapfogalmak vannak többségben. Másokban viszont (anyagvédelem, -konzerválás és -restaurálás, reprográfia, kiadványkészítés, közművelés, tájékoztató szolgálat, könyvtári szolgálat, képzés, levéltár-igazgatás, irodai ügyvitel) túlnyomóan, néhányban szinte kizárólag, a levéltári munkában is előforduló, alapjában véve azonban nem levéltári fogalmak kaptak helyet. * A fogalmak nevének, a kifejezéseknek vagy terminusoknak a megállapításánál az alapszempont, amelyet elsődlegesen érvényesítettem, az volt, hogy egyrészt egy fogalmat csak egy kifejezés jelöljön, másrészt pedig, hogy egy kifejezés csak egy fogalomnak a jelölésére szolgáljon. Ezt a szempontot azonban számos esetben nem tudtam érvényesíteni. A terminológia készítése közben újból és újból azt kellett tapasztalnom, hogy a magyar nyelvben milyen sok az olyan kifejezés, amelynek több jelentése van. A levéltár szó pl. egyaránt jelent intézményt, épületet, anyagot és egyfajta irategyüttest, levéltári egységet. Ebben és számos más hasonló esetben nem tartottam volna helyesnek, ha a kifejezést csak egy valamelyik fogalom jelölésére foglalom le, a többi fogalom kifejezésére pedig más terminusokat keresek, esetleg újakat alkotok. Kivételesen azonban az is előfordult, hogy valamely kifejezésnek én adtam újabb jelentést, használtam fel valamely olyan fogalomnak a jelölésére, amelynek még nem volt neve. így neveztem el pl. egyfajta levéltári egységet állagnak, vagy az emberi közösségek működését irányító hármas tevékenységet (szabályalkotás, igazgatás és igazságszolgáltatás) közös néven kormányzatnak, annak ellenére, hogy mind az állag, mind a kormányzat kifejezésnek más jelentése is van. Abban az esetben, ha valamely fogalom jelölésére több kifejezést is használ a nyelv, ezeket mind megemlítettem, állást foglalva valamelyik mellett, amelyiket a legmegfelelőbbnek tartottam. így döntöttem fogalmazat és fogalmazvány, kiadvány és kiadmány között az első helyen említettek mellett. Az ilyen döntések természetesen erősen szubjektívek, nem egyebek javaslatoknál, amelyek fölött a végső döntést az élő nyelv hozza meg. A szinonimák közül általában csak azokra hivatkoztam, amelyek ma is használatosak. Történetivé vált kifejezéseket kivételes esetekben vettem be a terminológiába. Vonatkozik ez a történetivé vált fogalmakra is. Mint minden lexikonban, a levéltári terminológiaiban is, a lexikon egységei a fogalmak, illetve az őket jelölő kifejezések. Ezekhez kapcsolódnak a róluk adott meghatározások és a hozzájuk, illetve a meghatározásokhoz fűzött magyarázatok. A meghatározás a fogalom lényegének a tömör megállapítása. A meghatározá-