Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

tóhelyiséget különböztetünk meg: a kutatószobát és a kutatótermet. 18—44 Kutatószoba — kisebb befogadóképességű kutató helyiség. A kutatószobát olvasószobának is nevezik. 18—45 Kutatóterem — nagyobb befogadóképességű kutatóhelyiség. A kutatótermet olvasóteremnek is nevezik. 18—46 Filmkutató — az a kutatóhelyiség, amelyben a kutatók leolvasógépek segítségével mikrofilmeket használnak. 18—47 Bizalmas kutató — olyan kutatóhelyiség, amelyben jelentősebb kutatók kisebb ellenőrzés mellett, a szabályszerűnél nagyobb mennyiségben kapnak kutatásra levéltári anyagot. 18—48 Nyitvatartási idő — az az idő, amelyben a kutatók a kutatóhelyiségben kutathatnak. 18—49 Kutatófelügyelet — az a levéltári munka, amelynek során a kutatófelügyelő a kutatóhelyiségben ellenőrzi, hogy a kutatók a kutatási szabályzatban foglalt előírásokat megtartják-e. A kutatófelügyeletet kutatótermi felügyeletnek is nevezik. 18—50 Kutatófelügyelő — az a levéltári dolgozó, akinek a feladata annak az ellenőrzése, hogy a kutatók a kutatóhelyiségben a kutatási szabályzat előírásait megtartják-e. A kutatófelügyelő e feladatán kívül egyéb kutatószolgálati munkát is végez, pl. tájékoztatja a kutatókat. A kutatófelügyelőt kutatótermi felügyelőnek is nevezik. 18—51 Kutatási iktatókönyv — valamely kutatóhelyiségben végzett kutatásokról vezetett jegyzőkönyv. A kutatási iktatókönyvben minden egyes kérőlapon kért anyag kutatását külön iktatják. Az iktatás minden évben 1-gyel kezdődő, folyamatosan növekvő számok, az iktatószámok rendjében történik. Az iktatókönyv rovataiban feljegyzik az iktatás napját, az iktatószámot, a kutató nevét, a levéltári részleg nevét, amely az igényelt anyagot őrzi, az anyagnak a kutató részére történt átadása napját, az anyagnak a kutatótól történt visszavétele napját, a kérőlap irattárba helyezésének, azaz a kérdéses kérőlapon szereplő anyag kutatása lezárultának a napját. A kutatási iktatókönyvet kutatási jegyzőkönyvnek vagy kutatási naplónak is nevezik. 18—52 Kutatónapló — valamely kutatóhelyiségben előfordult kutatási eseteknek ügyviteli nyüvántartó könyve. A kutatónapló rovataiban feljegyzik a kutatási eset napját, évenként 1-gyel újrakezdődő, folyamatosan növekvő sorszámát, valamint a kiadott anyag kérőlapjának iktatószámát. A naplót minden esetben aláírja a kutató és a kutatófelügyelő. 18—53 Jelenléti könyv — a kutatónaplóhoz hasonlóan — valamely kutatóhelyiségben előfordult kutatási eseteknek ügyviteli nyilvántartókönyve. A jelenléti könyvben feljegyzik a kutatási eset napját, napon belüli sorszámát, a kutató saját kezűleg aláírt nevét, a kutatóhelyiségbe érkezésének és onnan történt távozásának időpontját. Ott, ahol kutatónaplót vezetnek, jelenléti könyvet, amely a kutatónapló egyszerűbb változata, vezetni felesleges. 18—54 Igénylés — a kutatónak kérő- és kísérőlapon benyújtott kérelme, amelyben levéltári anyagnak kutatóhelyiségi használatra részére történő kiadását kéri. 18—55 Kérőlap — a kutatónak írásbeli igénylése, amelyben levéltári anyagnak kutatóhelyiségi használatra részére történő kiadását kéri. A kérőlapon feltüntetik a kutatási iktatószámot, a kért levéltári anyag címét vagy jelzetét és a kérelem benyújtásának napját. A kutató a kérőlapot aláírja.