Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A kutathatóság 18—11 Kutathatóság — a levéltári anyagnak az a sajátossága, hogy a kutatás rendelkezésére bocsátható. A kutathatóságot használhatóságnak is nevezik. 18—12 Nyílt anyag — olyan levéltári anyag, amely kutatható. 18—13 Zárt anyag — olyan levéltári anyag, amely nem kutatható. 18—14 Kutathatóság! korhatár — az az év, amely előtt keletkezett levéltári anyag a kutatás rendelkezésére bocsátható, illetve amely után keletkezett levéltári anyag nem kutatható. A kutathatósági korhatárt a levéltárfenntartóra is kötelező levéltári jogszabály, ilyen nemlétében pedig a levéltárfenntartó állapítja meg. A kutathatósági korhatárt kutathatósági határévnek, évhatárnak, határidőnek, időhatárnak is nevezik. 18—15 Kutatási korlátozás — a kutathatósági korhatár előtt keletkezett, korát tekintve kutatható levéltári anyagnak nem kutathatóvá, azaz zárt anyaggá nyilvánítása. A kutatási korlátozásnak joga Magyarországon a levéltárügy országos főhatóságát, a kulturális minisztert illeti meg, aki a korlátozást rendszerint a kérdéses levéltári anyag iratképző szervének a kérésére a szerv országos főhatóságával egyetértésben, vagy — nem állami szerv esetében — annak meghallgatásával, rendeli el. A korlátozó a korlátozás alól felmentést adhat. A kutatási korlátozások sajátos fajtája a zárolás. A kutatási korlátozást használati korlátozásnak is nevezik. 18—16 Korlátozott használatú anyag — olyan levéltári anyag, amely kutatási korlátozás alá esik. 18—17 Zárolás — valamely levéltári anyag kutathatóságának valamely személy érdekében, a kérdéses személynek a kérdéses anyaghoz fűződő joga alapján, a levéltári intézmény által meghatározott időre történő korlátozása. A zárolás alá került levéltári anyagot zárolt anyagnak nevezzük. A zárolásnak két legáltalánosabb fajtája a letéti és az elsőbbségi korlátozás vagy zárolás. 18—18 Zárolt anyag — olyan levéltári anyag, amelynek kutathatóságát az anyagot őrző levéltári intézmény valamely személy érdekében, a személynek az anyaghoz fűződő joga alapján, meghatározott időre korlátozta. 18—19 Letéti zárolás — a letétnek vagy a letét valamely részének a letevő részéről a letéti szerződésben meghatározott időre történő zárolása. A letéti zárolás a letevő tulajdonjogán alapszik. A letéti zárolást letéti korlátozásnak is nevezik. 18—20 Elsőbbségi zárolás — valamely kutató által felkutatott külföldi levéltári anyagról készült és hazai levéltári őrizetbe került film-, fénykép- és xeroxmásolatok vagy egyéb reprodukciók kizárólagos használatának bizonyos időre a kutató számára történő biztosítása, illetve e másolatoknak más kutatók előli zárolása. Az elsőbbségi zárolás a kutató elsőbbségi jogán alapszik. Az elsőbbségi zárolást elsőbbségi korlátozásnak is nevezik. 18—21 Elsőbbségi jog — valamely kutatónak az a joga, hogy az általa felkutatott külföldi levéltári anyagról készült és hazai levéltári őrizetbe került film-, fénykép- és xeroxmásolatokat vagy egyéb reprodukciókat az illető levéltári intézmény által meghatározott ideig kizárólagosan használhassa.