Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
17—6 Tájékoztatási célú kutatás — olyan kutatás, amelyet a levéltárak végeznek anyagukban annak érdekében, hogy valamely kért tájékoztatást megadhassanak. Tájékoztatás céljából a levéltárak levéltári jogszabályaink értelmében csak akkor végeznek levéltári kutatást, ha a tájékoztatásra a levéltárfenntartónak van szüksége, illetve ha a kutatást a levéltárfenntartó elrendeli. Ilyen esetekben nemcsak a levéltári anyagról, hanem a levéltári anyag alapján egyéb kérdésekről is tájékoztatnak. 17—7 Tájékoztatási eszköz — olyan eszköz, amelynek segítségével a levéltári intézmény a tájékoztató szolgálatot végzi. Tájékoztatási eszközök pl. a levéltári segédletek, az adattárak, az adatfeldolgozó gépek. 17—8 Tájékoztatási forrás — az az anyag, amelyben a tájékoztatásba kerülő adatok találhatók. Levéltári tájékoztatás esetében a levéltári anyag a tájékoztatási forrás. A tájékoztatási forrást információhordozónak vagy adathordozónak is nevezik. 17—9 Tájékoztatási kutatási nyelv — a tájékoztatástannak és a tájékoztató szolgálatnak a szaknyelve, a terminológiája. A tájékoztatástanban és a tájékoztató szolgálatban szereplő fogalmak meghatározásai és szabványosított kifejezései vannak a tájékoztatási kutatási nyelvben. Kutatási nyelvnek azért nevezik a tájékoztatási nyelvet, mert a tájékoztatást kutatás előzi meg, a tájékoztatáshoz szükséges adatoknak a felkutatása. E kutatásnak a nyelve azonos a tájékoztatás nyelvével. 17—10 Szabvány — vagy standard valamely tárgynak, vagy valamely fogalom kifejezésének az egységesített formája. Az egységesített forma megállapítására, a szabványosításra vagy standardírozásra akkor van szükség, ha a formák különözőségéből károk, zavarok származnak. Egy autótípushoz tartozó autók azonos alkatrészei nem lehetnek különböző formájúak. Az adatok gépi feldolgozása csak úgy lehetséges, ha a bennük szereplő személyek, helyek, fogalmak mindig ugyanazt a nevet, kifejezést viselik. Egy személynek, vagy egy helységnek a neve mindig azonos formájú kell, hogy legyen. A jobbágyot nem lehet egyszer jobbágynak, máskor parasztnak vagy alattvalónak nevezni, még ha a forrásokban ezeken a neveken szerepel is. A levéltári anyagból vett adatokat, ha gépi feldolgozásra kerülnek, előzőleg szabványosítani, standardizálni szükséges. Ez azt jelenti, hogy a bennük szereplő tulajdonneveket csak egyféle formában, a bennük szereplő fogalmak kifejezéseit hasonlóképpen csak egyféle formában lehet gépi feldolgozásra bocsátani. Az adatok nyelvét, szövegét tehát át kell írni a tájékoztató szolgálat nyelvére, e nyelvnek megfelelő szövegre. 17—11 Tájékoztatási szerv — olyan szerv, amelynek elsődleges rendeltetése a tájékoztató szolgálat. Az egymással összefüggő tájékoztatási szervek tájékoztatási szervezetet vagy szervhálózatot alkotnak. A tájékoztatási szervet tájékoztatási központnak is nevezik. 17—12 Tájékoztatási optimum — vagy az optimális tájékoztatás a tájékoztatási szerv rendelkezésére álló tájékoztatási források és tájékoztatási eszközök alapján, ületve segítségével adható legjobb tájékoztatás. J.7—13 Tájékoztatástan — vagy informatika a tájékoztató szolgálat elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó diszciplína. Tájékoztatástudománynak is nevezik. A referensszolgálat 17—14 Referensszolgálat — A tájékoztató szolgálatot referensszolgálatnak is nevezik, minthogy a tájékoztatást általában a levéltári anyagot gondozó levéltárosok, az anyag referensei adják, ületve — írásbeli tájékoztatás esetében — annak tervezetét ők készítik el.
