Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

A levéltári terminológia készítésének elvi és módszertani kérdései

riájába végül azok tartoznak, amelyek a levéltári anyaggal és a levéltári munkával is kapcsolatosak, a levéltári nyelvben is — bár nem elsődlegesen — előfordulnak, de sajátos levéltári jelentést nem nyernek, jelentésük ugyanaz marad, mint a levéltári nyelven kívül. Levéltári vonatkozású fogalmaknak nevezhetjük őket. Ilyenek pl.: irat, irattan, irattár, kormányzat, igazgatás, informatika, mikrofilm, laminátor, légnedvesség. A levéltári vonatkozású fogalmak száma jóval nagyobb, mint a levéltári alapfogalmaké. E fogalmakkal a levéltártan vagy tiszta levéltártudomány csak kivételesen foglalkozik. Más tudományoknak a levéltári anyag és a levéltári munka egyes vonatkozásait vizsgáló ágazatai foglalkoznak velük, amely ágazatok közül egyesek egyben a komplex levéltártudománynak is területei. Ilyen tudományok az irattan, az igazgatástudomány, a tájékoztatástudomány, a jogtudomány (levéltárijog), a történettudomány (levéltártörténet), a statisztika (levéltári statisztika) és a levéltári technika néven összefoglalt egyes műszaki és természettudományok. A levéltári terminológia 3 műfaja és a levéltári vonatkozású fogalmak 3 kategóriája között az eddigi terminológiai munkálatok során kialakult bizonyos öszszefüggés, ami azonban nem tekinthető szükség- vagy törvényszerűnek. A terminológiai szótárakba és értelmező szótárakba általában a levéltári alapfogalmak kerülnek, ami azonban nem jelenti azt, hogy levéltári vonatkozású egyéb fogalmak ne legyenek ezekben a terminológiai műfajokban. Azokat a terminológiai szótárakat és értelmező szótárakat, amelyekben csak levéltári vonatkozású alapfogalmak szerepelnek, alapszótáraknak, illetve értelmező alapszótáraknak is szokták nevezni. Nem szükség- és törvényszerű, hogy a levéltári terminológiai lexikonokban a levéltári alapfogalmakon kívül levéltári vonatkozású egyéb fogalmak is legyenek, de az ilyen fogalmaknak mégis elsősorban ebben a terminológiai műfajban van a helyük. Ez ideig egyetlen olyan levéltári terminológia jelent meg, amely nemcsak címében viseli a lexikon szót, hanem ténylegesen is lexikonnak tekinthető, ez a Lexikon-Archivwesen der DDR című munka, első kiadása 1976-ban, a második 1977-ben hagyta el a sajtót. A benne szereplő kifejezések száma 666, a fogalmaké 473. 193 kifejezés szinonima, nem külön fogalmat jelöl. A 473 fogalom közül is 42 nem terminológiai, nem levéltári terminológiai lexikonban, hanem általános levéltári lexikonban lenne a helyük. E 42 fogalom leszámításával maradó 431 fogalom túlnyomó többsége levéltári alapfogalom, viszonylag kevés az olyan, amelyet levéltári vonatkozású egyéb fogalomnak minősíthetünk. Az NDK levéltári lexikona így nem sok útmutatást ad arra vonatkozólag, hogy melyek azok a levéltári vonatkozású egyéb fogalmak, amelyeket egy levéltári terminológiának az alapfogalmakon túlmenőleg figyelembe lehet, vagy kell vennie. Annak az eldöntése, hogy mely fogalmak kerüljenek a terminológiába, a levéltári alapfogalmak esetében sem könnyű, de különösen nehéz a levéltári vonatkozású egyéb fogalmakat illetően. Van olyan nézet, amely szerint a levéltári terminológiának meg kell elégednie a levéltári alapfogalmakkal, a levéltári vonatkozású egyéb fogalmakat figyelmen