Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Levéltári terminológiai munkák
A tőkés országokban több levéltártani kézikönyv, tanulmány és cikk foglalkozott egyes terminológiai kérdésekkel. Az olasz Arnaldo d'Addazio pl. Lezioni di archivistica című művének Bariban 1972-ben megjelent 1. kötetében külön fejezetet szentel a levéltári terminológiának, és ebben számos fogalmat meghatároz, azok olasz kifejezésein kívül az angol, francia és német kifejezéseket is megadva. Az ilyen munkákat azonban nem tekinthetjük levéltári terminológiáknak, csupán adalékoknak a levéltári terminológiához. Levéltári terminológiának minősíthető műveket tudomásunk szerint csak az Amerikai Egyesült Államok levéltárosai készítettek és jelentettek meg. Több ilyen terminológia közül csak az utolsót említem, amely bibliográfiai függelékében a korábbiakat is felsorolja. Ez a terminológia A Basic Glossary for Archivists, Manuscript Curators, and Records Managers címen az Amerikai Levéltárosok Egyesülete folyóiratában, a The American Archivistben jelent meg, a 37. kötet 3. számában, 1974-ben, a következő 4 szerző neve alatt: Frank B. Evans, Donald F. Harrison, Edwin A. Thompson és William L. Rofes. A Basic Glossary kollektív munka eredménye, az Egyesület terminológiai bizottságáé, amelynek a fent megnevezetteken kívül még 9 tagja volt, s amely W. L. Rofes elnökletével több éven át dolgozott. Az USA-ban a levéltári anyaggal foglalkozó tudományos dolgozóknak 3 rétegét különböztetik meg: a levéltárosokat (Archivists), a kéziratok gondozóit (Manuscript Curators) és az iratkezelőket (Records Managers). A levéltárosok a levéltári intézményekben őrzött köziratokkal, a kéziratok gondozói az általában könyvtárakban őrzött magániratokkal, az iratkezelők még az iratképző szervek őrizetében levő köziratokkal foglalkoznak. A terminológia, mint címe is mutatja, mindhárom anyagféleség gondozóinak az igényeit törekedett kielégíteni. Műfaját tekintve, e terminológia értelmező szótár (Glossary), mégpedig alapszótár (Basic Glossary). Ez azt jelenti, hogy csak a tisztán és legsajátosabban levéltári fogalmakat tartalmazza, azok meghatározását adja. Szerkezete betűrendes. Címszavainak száma feltűnően kevés, 203. Egy korábbi értelmező szótár, amely a Nemzeti Levéltárban 1956-ban készült, de csak házi használatra, Glossary of Records Terminology címen, tehát a magániratokra való külön figyelem nélkül, ennél jóval több, 368 címszót tartalmaz. Tudomást szerezvén a levéltári terminológia iránt a világ minden részében megnyilvánuló érdeklődésről, belátván az 1964-ben megjelent nemzetközi terminológia elégtelenségét a megnőtt igények kielégítésére, a Nemzetközi Levéltári Tanács elhatározta, hogy elindítja egy új nemzetközi levéltári terminológia munkálatait. Az 1976-ban Washingtonban tartott kongresszuson született az elhatározás. A kongresszus egyik határozata kimondta, hogy egy ad hoc bizottságot kell megbízni a terminológia elkészítésével. A bizottság tagjainak a kiválasztását a Tanács Végrehajtó Bizottságára bízta. A Végrehajtó Bizottság első lépése az volt, hogy javasolta az UNESCO-nak, 2 Ember 17
