Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

12—236 Felső színtű rendezés — a felső levéltári szintek — fondcsoportok, szekciók, levéltárak, fondok, állagok — valamelyikén történő levéltári rendezés. 12—237 Közép szintű rendezés — a közép levéltári szintek — sorozatok, tételek — valamelyikén történő levéltári rendezés. Közép szintűnek nevezzük továbbá az alsó levéltári szintek valamelyikén — rendszerint az ügyiratok szintjén — történő rendezést is abban az esetben, ha ez rendszerében a legkisebb raktári egységen — pl. csomón vagy dobozon — belül a legnagyobb levéltári egység. 12—238 Alsó szintű rendezés — az alsó levéltári szintek — ügyiratok, ügyiratdarabok, egyes iratok — valamelyikén történő levéltári rendezés. Az ügyiratok szintjén történő rendezés közép szintű rendezésnek minősül abban az esetben, ha a kérdéses levéltári anyag rendszerében a legkisebb raktári egységen belül az ügyirat a legnagyobb levéltári egység. Az alsó szintű rendezés körébe tartozik az ügyirat — az említett kivétellel —, a darab és az egyes irat szintű rendezés. 12—239 Fond szintű rendezés — a levéltári anyagnak a fondokig lemenő levéltári rendezése. A fond szintű rendezés minden levéltári rendezés alapja, minden levéltári intézmény első rendezési feladata. A fond szintű rendezés során fondokat alakítanak ki. A kialakított fondok csoportosítása során már a fondoknál magasabb szintű levéltári egységek alakulnak ki, kialakul a levéltári anyag levéltári tektonikája. 12—240 Fondok kialakítása — azonos a levéltári anyag fond szintű rendezésével, amelynek során levéltári fondokat alakítanak ki, illetve már korábban kialakítóttakat kiegészítenek. 12—241 Fondcsoportosítás — a levéltári rendezésnek az a fajtája, amelynek során a levéltári fondokat nagyobb, a fondok szintjénél magasabb szintű levéltári egységekbe vonják össze, s ezáltal az illető levéltári intézmény levéltári anyagának a levéltári tektonikáját alakítják ki. A fondok csoportosítása során kialakított levéltári egységeket különböző néven nevezik: fondcsoportoknak, levéltáraknak, szekcióknak. Ezek az egységek különböző szintűek is lehetnek. A Magyar Országos Levéltárban pl. a szekciók magasabb szintű levéltári egységek, mint a levéltárak. Ez nem zárja ki azt, hogy egyes levéltárak egyben szekcióknak is minősüljenek. 12—242 Fondok megbontása — A fondok megbontásának nevezik egy szerves fond anyagának a pertinencia elve alapján történő szétosztását különböző szerveden fondokba, azaz a proveniencia elvének a megsértését. 12—243 Állag szintű rendezés — az állagok szintjén történő levéltári rendezés, amely felső szintű rendezésnek minősül. 12—244 Sorozat szintű rendezés — a sorozatok vagy alsorozatok szintjén történő levéltári rendezés, amely közép szintű rendezésnek minősül. 12—245 Tétel szintű rendezés — a tételek szintjén történő levéltári rendezés, amely közép szintű rendezésnek minősül. 12—246 Ügyirat szintű rendezés — az ügyiratok szintjén történő levéltári rendezés, amely általában alsó szintű, bizonyos esetekben azonban közép szintű rendezésnek minősül. 12—247 Darab szintű rendezés — az ügyiratdarabok szintjén történő levéltári rendezés, amely alsó szintű rendezésnek minősül. 12—248 Egyes irat szintű rendezés — az egyes iratok szintjén történő rendezés, amely alsó szintű rendezésnek minősül. 12—249 Durva rendezés — a magas szintű levéltári egységek — fondok, állagok — szintjén történő rendezés — nem szerencsés — elnevezése.