Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

egyes iratokat füzetekbe vagy kötetekbe öszszefogva — fűzve vagy kötve — tárolják. A kötött rendszernél a tárolás eszköze és a neki megfelelő raktári rendszer és raktári egység rendszerint a kötet, de más is lehet. 12—163 Kötetrendszer — olyan raktári rendszer, amelyben a levéltári anyag kötetek szerint tagolódik, azaz a raktári egységek kötetek, illetve a levéltári anyagnak kötetekbe kötött részei. A kötetek rendszerint legkisebb raktári egységek. 12—164 Füzetrendszer — olyan raktári rendszer, amelyben a levéltári anyag füzetek szerint tagolódik, azaz a raktári egységek füzetek, illetve a levéltári anyagnak füzetekbe fűzött részei. A füzetek rendszerint legkisebb raktári egységek. 12—165 Fektetett rendszer — a tárolás módján alapuló olyan raktári rendszer, amelyben az iratokat lapjukra fektetve tárolják. A fektetett rendszernél a tárolás eszköze és a neki megfelelő raktári rendszer és raktári egység különféle lehet. 12—166 Állított rendszer — a tárolás módján alapuló olyan raktári rendszer, amelyben az iratokat élükre állítva tárolják. Az állított rendszernél a tárolás eszköze és a neki megfelelő raktári rendszer és raktári egység különféle lehet. 12—167 Függesztett rendszer — a levéltári anyag tárolásának az a módja, amelynél a levéltári anyagot rendszerint kisebb zsákokba helyezték, amelyeket felfüggesztettek. A tárolás ilyen módjával a rágcsálók ellen védték a levéltári anyagot. A tárolásnak ez a módja ma már idejét múlta. A levéltári egységek 12—168 Levéltári intézmény anyaga — a legfelsőbb szintű levéltári egység, amely valamely levéltári intézmény egész levéltári anyagát jelenti. A levéltári intézmény anyagát a levéltár állagának, állományának, fondállományának is nevezik. 12—169 Szekció — felső szintű, nagyobb terjedelmű levéltári egység, amely valamilyen alapon összetartozó levéltárakat, illetve fondokat foglal magában. Egy szekcióba rendszerint több levéltár tartozik, de egyetlen levéltár is minősülhet szekciónak. Egyetlen fondót nem szoktak szekciónak minősíteni. Az alap, amelyen valamely szekció levéltárai vagy fondjai összetartoznak, amely az illető szekció sajátos jellegét meghatározza, többféle lehet. Az egyik ilyen a történeti alap. A Magyar Országos Levéltárban több szekció a történeti alapra épült. Ilyen pl. a Magyar kincstári levéltárak című E szekció, amely azokat a levéltárakat és fondokat tartalmazza, amelyek történetük során a magyarországi kincstár őrizetébe kerültek. A Magyar Országos Levéltár E szekciója történeti levéltári egység. A másik ilyen alap a szervezeti alap. A Magyar Országos Levéltár Magyar kancelláriai levéltár című A szekciója pl. azoknak a szerveknek vagy személyeknek a fondjait tartalmazza, amelyek, illetve akik a magyar királyi udvari kancelláriával szervezeti kapcsolatban állottak. Ez a szekció szevezeti levéltári egység. További ilyen alap az időrendi alap. A Magyar Országos Levéltár Mohács előtti gyűjtemény című Q szekciója pl. a Mohács