Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

(1526) előtti iratokat (túlnyomóan okleveleket) tartalmazza. Ez a szekció időrendi levéltári egység. További ilyen alap a fondképzői alap. A Magyar Országos Levéltár Gazdasági levéltár című Z szekciója pl. gazdasági szerveknek a fondjait tartalmazza. Ez a szekció fondképzői levéltári egység. További ilyen alap az iratfajtai alap. A Magyar Országos Levéltár Térképtár című S szekciója, vagy Tervtár című T szekciója pl. térképeket, illetve tervrajzokat tartalmaz. Ezek a szekciók iratfajtai levéltári egységek. Olykor nem csupán egy, hanem több alapja is van valamely szekciónak. A Magyar Országos Levéltár fentebb említett A szekciója nemcsak szervezeti, hanem történeti alapon is alakult, nemcsak szervezeti, hanem egyben történeti levéltári egység. Vagy az ugyancsak fentebb említett Q szekció nemcsak időrendi, hanem iratfajtai alapon is szekciónak minősül, mivel a Mohács előtti iratok túlnyomó többségükben oklevelek. A szekció általában nem természetesen alakult, hanem mesterségesen alakított levéltári egység. A szekció általában alsóbb szintű levéltári egységek : levéltárak és fondok összevonásából keletkezik. Szekciót nem minden levéltári intézmény alakít ki, ilyen szintű levéltári egysége nincs mindegyiknek. Vannak levéltári intézmények, amelyek kialakítanak szekciókat, de nem így, hanem más néven, rendszerint fondcsoportoknak nevezik őket. 12—170 Levéltár — felső szintű, nagyobb terjedelmű levéltári egység, olyan fondoknak a csoportja, amelyeknek a fondképzőit szervezeti kapcsolat fűzte egymáshoz, vagy amelyeknek a fondképzői azonos jellegű szervek voltak, vagy amelyek korábban önálló levéltári intézmény őrizetében voltak. Az első esetben szervezeti, a másodikban fondképzői, a harmadikban történeti alapon alakult ki a levéltár. Egy főhatóságnak és az alája rendelt hatóságoknak és hivataloknak a fondjait szervezeti alapon fogjuk össze levéltárba. Ilyen levéltár pl. a Magyar Országos Levéltárban a Külügyminisztériumi levéltár, amely a Külügyminisztériumnak és az alá rendelt szerveknek (külképviseleteknek stb.) a fondjait tartalmazza. — Egy család tagjainak és a család szolgálatában működött szerveknek a fondjait ugyancsak szervezeti alapon fogjuk össze levéltárba. A Magyar Országos Levéltár a gazdasági szervek fondjait fondképzői alapon fogta össze a Gazdasági levéltár című nagy terjedelmű levéltári egységbe, amely egyben szekció is. Történeti alapon tekinti a Magyar Országos Levéltár levéltárnak azokat a fondokat, amelyeket korábban a magyar kamara archívuma őrzött. Egyetlen fondot csak abban az esetben minősítünk levéltárnak, ha korábban önálló levéltári intézmény teljes anyaga volt. A levéltár általában nem természetesen alakult, hanem mesterségesen alakított levéltári egység. A levéltár általában alsóbb szintű levéltári egységek, fondok összevonásából keletkezik. Levéltárat nem minden levéltári intézmény alakít ki, ilyen szintű levéltári egysége nincs mindegyiknek. Vannak levéltári intézmények, amelyek kialakítanak levéltárakat, de nem így, hanem más néven, rendszerint fondcsoportoknak nevezik őket. Levéltár és szekció (vagy fondcsoport) sokban rokon fogalmak. Nagyobb levéltárakat szekcióknak szoktak minősíteni. A Magyar Országos Levéltárnak több levéltára egyben szekció. A fentebb említett Gazdasági levéltáron kívül ilyen a Magyar kancelláriai levéltár, az Erdélyi kancelláriai levéltár, a Helytartótanácsi levéltár, a Térképtár, a Tervtár stb. A levéltár kifejezésnek a magyar levéltári terminológiában régebben más volt a jelentése. A ma is használt német levéltári termi-