Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
12—40 Ideális raktári rend — a levéltári anyagnak olyan raktári rendje, amely a levéltári rendnek mindenben megfelel. 12—41 Eredeti rend — a levéltári anyagnak levéltári intézmény őrizetébe kerülése előtti rendje, amelyet a levéltári intézmény a rendezés során vagy megtartott, vagy megváltoztatott. 12—42 Másodlagos rend — a levéltári anyagnak levéltári intézményben a rendezés során az eredeti rendtől eltérően kialakított rendje. A másodlagos rendet egyszerűen rendnek szokták nevezni. A másodlagos rend egyes részeiben azonos lehet az eredeti renddel. A rendszerezés 12—43 Rendszerezés — a rendezés leglényegesebb fázisa, amelynek során a levéltári intézmények megállapítják a levéltári anyag rendszerét, azaz meghatározzák, hogy a levéltári anyagot miként tagolják részekre, és hogy a tagolás során kialakult levéltárrészeket miként csoportosítják, nilyen rendszerbe foglalják. A rendszerezés — miként a ráépülő rendezés is — kettős célú tevékenység: levéltári és raktári rendszerezés. 12—44 Levéltárbeli rendszerezés — A rendszerezést levéltárbeli rendszerezésnek is nevezik. A levéltárbeli rendszerezés a levéltári és a raktári rendszerezés közös neve. 12—45 Levéltári rendszerezés — a levéltári rendezés leglényegesebb fázisa, a levéltári rendszer megállapítása, azaz annak a meghatározása, hogy a levéltári anyag belső, szerves rendszere milyen legyen, hogy a levéltári egységek kialakítása és csoportosítása miként történjék. A levéltári rendszerezés során a levéltári intézmények állást foglalnak a tekintetben, hogy a levéltári rendezésnél milyen rendszerezési elveket vegyenek figyelembe, milyen rendszerezési alapokat alkalmazzanak, milyen levéltári egységeket alakítsanak ki, elkészítik a rendezési vagy levéltári tervet, amely szerint a levéltári rendezést végrehajtják. 12—46 Raktári rendszerezés — a raktári rendezés leglényegesebb fázisa, a raktári rendszer megállapítása, azaz annak a meghatározása, hogy a levéltári anyag külső, raktári elhelyezési, tárolási rendszere milyen legyen, a raktári egységek kialakítása miként történjék. A raktári rendszerezés során a levéltári intézmények állást foglalnak a tekintetben, hogy a raktári rendezésnél milyen rendszerezési alapokat alkalmazzanak, meghatározzák, hogy az egyes épületekbe, raktárakba, raktárrészekbe, tárolási eszközökre vagy eszközökbe milyen és mennyi levéltári anyagot hogyan helyezzenek el. A raktári rendszerezés során a levéltári intézmények arra törekszenek, hogy a levéltári anyag raktári rendszere összhangban legyen annak levéltári rendszerével. 12—47 Rendszer — a levéltári anyag rendszerezésének az eredménye és rendjének az alapja, amelynek figyelembevételével, illetve alkalmazásával az anyagot részekre bontják és a részeket csoportosítják. A rendszert különböző rendszerezési vagy tagolási elvek figyelembevételével, különböző rendszerezési vagy tagolási alapok alkalmazásával, különböző egységek kialakítására törekedve állapítják meg. Kétféle rendszert különböztetünk meg: levéltárit és raktárit. Mindkétfajta rendszer lehet eredeti és másodlagos. Használják a rendszer kifejezést a rendszerezési vagy tagolási alap fogalmának a jelölésére is. Rendszernek szokták nevezni továbbá a rendet is, azaz a megvalósult rendszert. 12—48 Levéltárbeli rendszer — A rendszert levél tárbeli rendszernek is nevezik.
