Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
véltári anyag levéltári rendszerét és rendjét, a levéltári rendszer és rend lényege. Kétféle levéltári tagolódást különböztetünk meg: vertikálisát és horizontálisát. 12—9 Vertikális levéltári tagolódás — a levéltári tagolódásnak az a fajtája, amelynél a levéltári anyag különböző nagyságrendű levéltári egységekre, különböző levéltári szintekre tagolódik, amelynél különböző nagyságrendű levéltári egységek különböző szinteken, egymás alatt és fölött helyezkednek el. A vertikális levéltári tagolódás során új levéltári egységek, új levéltári szintek keletkeznek. Vertikális levéltári tagolódásnál pl. egy fond állagokra, azok sorozatokra, azok évekre, azok tételekre, azok alapszámokra, azok iktatószámokra tagolódnak. 12—10 Horizontális levéltári tagolódás — a levéltári tagolódásnak az a fajtája, amelynél a levéltári anyag azonos nagyságrendű levéltári egységei ugyanazon a szinten, egymás mellett helyezkednek el. A horizontális levéltári tagolódásnál nem keletkeznek új levéltári egységek, új levéltári szintek, hanem a vertikális levéltári tagolódás során keletkezett azonos szintű levéltári egységek egymás közötti rendje alakul ki. Horizontális levéltári tagolódásnál pl. az évekre, hónapokra vagy napokra tagolódó levéltári anyag az évek, hónapok vagy napok számrendjében helyezkedik el. Ugyancsak a horizontális levéltári tagolódás példája, amikor a levélírók szerint tagolódó levéltári anyag a levélírók nevének betűrendjében helyezkedik el. 12—11 Raktári tagolódás — a levéltári anyag raktári rendszerezésének és rendjének, raktári egységekre bontásának az eredménye. A raktári tagolódás határozza meg a levéltári anyag raktári rendszerét és rendjét, a raktári rend és rendszer lényege. Kétféle raktári tagolódást különböztetünk meg: vertikálisát és horizontálisát. 12—12 Vertikális raktári tagolódás — a raktári tagolódásnak az a fajtája, amelynél a levéltári anyag különböző nagyságrendű raktári egységekre, különböző raktári szintekre tagolódik, amelynél különböző nagyságrendű raktári egységek különböző szinteken, egymás alatt és fölött helyezkednek el. A vertikális raktári tagolódás során új raktári egységek, új raktári szintek keletkeznek. Vertikális raktári tagolódásnál pl. a levéltári anyag raktárhelyiségekre, majd állványfalakra, polcoszlopokra, polcokra, dobozokra, füzetekre tagolódik. 12—13 Horizontális raktári tagolódás — a raktári tagolódásnak az a fajtája, amelynél a levéltári anyag azonos nagyságrendű raktári egységei ugyanazon a szinten, egymás mellett helyezkednek el. A horizontális raktári tagolódásnál nem keletkeznek új raktári egységek, új raktári szintek, hanem a vertikális raktári tagolódás során keletkezett azonos szintű raktári egységek egymás közötti rendje alakul ki. Horizontális raktári tagolódásnál pl. egy fondnak vagy egy állagnak a legkisebb raktári egységei sorszámuk rendjében helyezkednek el. Az egységek és szintek 12—14 Egység — a levéltári anyagnak a tagolódás során keletkező része. Az egységet levéltárrésznek is nevezhetjük. A levéltári anyag kétféle, levéltári és raktári tagolódásának megfelelően kétféle egységek vagy levéltárrészek keletkeznek: levéltáriak és raktáriak. A vertikális tagolódás során keletkező egységeknek szintek felelnek meg, amelyeket az egységek nevével jelölnek. 12-—15 Levéltárbeli egység — Az egységet levéltárbeli egységnek is nevezik. A levéltárbeli egység közös neve a levéltári és a raktári egységnek.