Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

12—16 Levéltári egység — a levéltári anyagnak a levéltári tagolódás során keletkező része. A vertikális levéltári tagolódás során keletkező levéltári egységeknek szintek felelnek meg, amelyeket az egységek nevével jelölnek. A levéltári egységeknek többféle alapon sokféle fajtáját különböztethetjük meg. A levéltári egységek osztályozásának egyik alapja az egységek kialakításának helye és ideje. Ezen az alapon természetes és mesterséges levéltári egységeket különböztetünk meg. Az osztályozás másik alapja az a rendszerezési alap, amelynek figyelembevételével az egységek kialakítása történt. Ezen az alapon annyiféle levéltári egységet különböztetünk meg, ahányféle a rendszerezési alap. Az osztályozás további alapja a levéltári egységek terjedelme. Ezen az alapon a következő levéltári egységeket különböztetjük meg: levéltári intézmény anyaga, szekció, levéltár, fondcsoport, fond, állag, sorozat, alsorozat, kútfő, tétel, ügyirat, ügyiratdarab, egyes irat. Az osztályozási alapokat olykor vegyesen is alkalmazzuk. Megkülönböztetünk pl. természetes és mesterséges fondokat és állagokat. 12—17 Raktári egység — a levéltári anyagnak a raktári rendszerezés, illetve rendezés vagy tagolás során kialakított része. A raktári rendszerezés, illetve rendezés vagy tagolás során a levéltári anyagnak raktári, azaz külső vagy tárolási rendjét alakítják ki, a levéltári anyagot elhelyezik a raktározás vagy tárolás céljára szolgáló épületekben, helyiségekben, tárolási eszközökön, illetve eszközökben. A levéltári anyag a raktári épületnek és helyiségnek, a tárolási eszközöknek megfelelő részekre tagolódik. Ezek a levéltárrészek a raktári egységek. A raktári egységeket a raktározás vagy tárolás céljára szolgáló épületek, helyiségek és tárolási eszközök nevével szoktuk nevezni, így beszélünk pl. épületekről, épületszintekről, raktárakról, raktárszintekről, állványfalakról, polcoszlopokról, polcsorokról, polcokról, szekrényekről, ládákról, dobozokról, csomókról stb. mint raktári egységekről. A levéltári egységekhez hasonlóan a raktári egységek is vertikális és horizontális tagolódásban helyezkednek el. A raktári egységeknek a vertikális tagolódásban elfoglalt helyét raktári szintnek nevezhetjük. Raktári szintekről azonban nem szoktunk beszélni, legfeljebb a legkisebb raktári egységek szintjéről, pl. a csomószintről. Raktári egységeknek is általában csak a legkisebbeket szokták tekinteni. 12—18 Levéltártest — nagyobb terjedelmű levéltári egység. A nagyobb terjedelmű raktári egységeket nem szokták levéltártesteknek nevezni. Nem szokták levéltártestnek nevezni valamely levéltári intézmény egész anyagát sem. Levéltártestek: szekció, levéltár, fondcsoport, fond, állag — azaz a felső szintű levéltári egységek, kivéve a levéltári intézmény anyagát. 12—19 Levéltárdarab — kisebb terjedelmű levéltári egység. A kisebb terjedelmű raktári egységeket nem szokták levéltárdaraboknak nevezni. Levéltárdarabok: ügyirat, ügyiratdarab, egyes irat — azaz az alsó szintű levéltári egységek. 12—20 Darab — A levéltárdarabot darabnak is nevezik. Darabnak nevezik az iratdarabot, az egyes iratot is. 12—21 Természetes egység — olyan levéltári egység, amely az iratképző szervnél vagy személynél a levéltári anyag keletkezésének idejében alakult ki. A természetes egységet organikus vagy kialakult egységnek is nevezik. Természetes raktári egységet nem szoktak megkülönböztetni. 12—22 Mesterséges egység — olyan levéltári egység, amelyet a levéltári anyagnak levéltári