Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

elveknek a figyelembevételével, különböző rendszerezési alapoknak az alkalmazásával történik. A levéltári intézmények őrizetébe kerülő levéltári anyagnak rendszerint már van valamilyen korábban kialakult — irattári — rendszere. A levéltári intézmények ezt az irattári rendszert vagy megtartják, vagy megváltoztatják, Azon az alapon, hogy a levéltári intézmények a rendszerezés során milyen rendszerezési elveket vesznek figyelembe, milyen rendszerezési alapokat alkalmaznak, milyen szintű egységeket alakítanak ki, továbbá, hogy az irattári rendszert megtartják-e, vagy nem, — a levéltári rendezésnek különböző fajait különböztethetjük meg. A rendezéssel szorosan összefüggő, azt kiegészítő, a kialakított rendet a levéltári anyagon feltüntető levéltári munka a jelzetelés. A rendezést rendszerint nyomon követi valamilyen — a rendezés eredményét tükröző — segédletnek az elkészítése. 12—2 Levéltári rendezés — a rendezés egyik része, amelynek az a célja, rendeltetése, hogy a levéltári anyag belső, szerves — a raktári elhelyezéstől, a tárolástól független — rendjét, rendezettségét, tagolódását kialakítsa. A levéltári rendezés elsődlegesen a levéltári anyag minél használhatóbbá tételét szolgálja. A levéltári rendezés során a levéltári anyag levéltári rendje alakul ki, e rendezés eredménye a levéltári rendezettség, tagolódás. 12—3 Raktári rendezés — a rendezés egyik része, amelynek az a célja, rendeltetése, hogy a levéltári anyag külső, raktári elhelyezési, tárolási — a belső, szerves rendtől független, bár ahhoz lehetőleg igazodó — rendjét, rendezettségét, tagolódását kialakítsa. A raktári rendezés elsődlegesen a levéltári anyag biztonságos megőrzését szolgálja. A raktári rendezés során a levéltári anyag raktári rendje alakul ki, e rendezés eredménye a raktári rendezettség, tagolódás. 12—4 Tagolás — a levéltári intézményeknek arra irányuló tevékenysége, hogy az őrizetükben levő levéltári anyagot kisebb-nagyobb részekre bontsák, és az így kialakított részeket csoportosítsák. A tagolás azonos a rendezéssel. Miként a rendezésnél, a tagolásnál is kétféle: levéltári és raktári tagolást különböztethetünk meg. A tagolást szétválasztásnak és csoportosításnak is nevezik. 12—5 Tagolódás — a levéltári anyag rendszerezésének és rendezésének, egységekre bontásának, illetve az egységek csoportosításának az eredménye. A tagolódás határozza meg a levéltári anyag rendszerét és rendjét, az anyag rendszerének és rendjének a lényege. Kétféle tagolódást különböztetünk meg: levéltárit és raktárit. Mindkétféle tagolódás lehet vertikális és horizontális. 12—6 Vertikális tagolódás — a levéltári tagolódásnak az a fajtája, amelynél a levéltári anyag különböző nagyságrendű egységekre, különböző szintekre tagolódik, amelynél különböző nagyságrendű egységek különböző szinteken, egymás alatt és fölött helyezkednek el. A vertikális tagolódás során új egységek, új szintek keletkeznek. 12—7 Horizontális tagolódás — a tagolódásnak az a fajtája, amelynél azonos nagyságrendű egységek ugyanazon a szinten, egymás mellett helyezkednek el. A horizontális tagolódásnál nem keletkeznek új egységek, új szintek, hanem a vertikális tagolódás során keletkezett azonos szintű egységek egymás közötti rendje alakul ki. 12—8 Levéltári tagolódás — a levéltári anyag levéltári rendszerezésének és rendezésének, levéltári egységekre bontásának, illetve a levéltári egységek csoportosításának az eredménye. A levéltári tagolódás határozza meg a le-