Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A restaurálási munkafolyamatok 10—15 Restaurálási munkafolyamat — vagy folyamat mindazokat a munkákat jelenti, amelyeket a restaurálással kapcsolatban végeznek. A kifejezésnek egy szűkebb és egy tágabb körű jelentése van. Szűkebb értelemben csak magának a restaurálásnak a során végzett munkákat, a restaurálási eljárásokat jelenti. Ilyenek pl. a beágyazás, az utánenyvezés, a papíröntés, a papírhasítás, a laminálás, a pótlás, a selyemszitázás, a vasalás. Tágabb értelemben a restaurálással kapcsolatos járulékos munkákat is jelenti a restaurálási munkafolyamat kifejezés. Ilyen járulékos munkák pl. a restaurálásra szoruló levéltári anyag kiválasztása, a kiválasztott anyag restaurálásra előkészítése, a restauráló műhelynek történő átadása, illetve a műhely részéről történő átvétele, majd visszaadása, illetve visszavétele, a restaurálási eljárások kikísérletezése, leírása, bevezetése. A restaurálási folyamat egyes részeit restaurálási részfolyamatoknak vagy restaurálási munkafázisoknak nevezhetjük. Egyes konzerválási eljárások egyben a restaurálásnak is részfolyamatai. Egyes restaurálási és konzerválási munkafázisok önálló munkafolyamatként is elvégezhetők (pl. tisztítás, savtalanítás). 10—16 Restaurálási eljárás — kifejezésnek kettős jelentése van, egy tágabb és egy szűkebb. Jelenti egyrészt a szűkebb értelemben vett restaurálási munkafolyamat egészét. Másrészt a szűkebb értelemben vett restaurálási munkafolyamat egyes részfolyamatait, munkafázisait jelenti. 10—17 Restaurálási munkalap — valamely azonos helyen és időben, azonos restaurálási eljárásokon átment levéltári anyagon végzett restaurálási eljárásoknak leírása kartotéklapon. A leírás tartalmazza a restaurálásra került levéltári anyag pontos megnevezését, mennyiségét, sérültségének pontos meghatározását, az eljárásoknál használt restaurálási anyagoknak a megnevezését és mennyiségét, az eljárásokra fordított munkaidőt, az eljárásokat végzők név szerinti felsorolását, a restaurált levéltári anyag átvételére, illetve visszaadására vonatkozó adatokat. A restaurálási munkalapokat a restaurálást végző műhelyben kell őrizni. Ajánlatos a munkalap másolatát a restaurált anyag fond-dossziéjában is elhelyezni. 10—18 Tisztítás — mint restaurálási eljárás a restaurálásra kerülő anyagnak a restaurálás további részfolyamatait megelőző megtisztítása a rárakódott szennyező anyagoktól. Főbb fajai a mechanikai és az oldatos tisztítás. A mechanikai tisztítás az anyag felületéről mechanikai eszközökkel távolítja el a szennyeződést. Az alkalmazott eszközök szerint lehet lekefélés, kézi vagy gépi radírozás, vakarás, csiszolás stb. Az oldatos tisztítás az anyag felületéről és belsejéből különböző szerves oldószerekkel, azok vizes oldataival távolítja el a szennyeződést. A tisztítás a konzerválásnak is részfolyamata. Önálló munkafolyamatként is végezhető. 10—19 Régi restaurálás nyomainak' eltávolítása — a tisztítási restaurálási eljárásnak egyik válfaja. A legnehezebb tisztítási feladatok közé tartozik. Mechanikai és oldatos, továbbá biokémiai úton (pl. enzimekkel a keményítős ragasztás nyomait) történhet. 10—20 Savtalanítás — mint restaurálási eljárás a papír öregedése során keletkező savasságnak kémiai úton történő semlegesítése. A savtalanítás a konzerválásnak is részfolyamata. Önálló munkafolyamatként is végezhető, a papír savasodási folyamatának a megállítására.