Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A vákuumos berendezésből a levegőt szivattyúval eltávolítják, így segítik elő a fertőtlenítő anyag jó behatolását a fertőzött levéltári anyagba. A vákuumban a fertőző anyagrészecskék szétroncsolódnak, ami pusztulásukat elősegíti. A légköri vagy normális nyomás alatt hagyott berendezésben nagy hatású fertőtlenítő anyagot kell alkalmazni, hogy a fertőző anyagrészecskék elpusztuljanak. A túlnyomás alá helyezett berendezésben a fertőtlenítő anyag koncentrációja növekszik, így könnyebben behatol a fertőzött anyagba. A fenti eljárásokat kombinálni is lehet. A fertőtlenítő anyag lehet gáz vagy hő, avagy nagyfrekvenciás elektromos áram. Ezeknek megfelelően gáz-, hő- vagy nagyfrekvenciás áramú fertőtlenítő kazánokról vagy kamrákról beszélünk. 9—66 Raktárfertőtlenítés — a levéltári raktárak fertőtlenítése. A raktárfertőtlenítés gázzal, aeroszollal, vegyianyagok gőzével vagy oldatával történik. A fertőtlenítő anyagnak megfelelően különböző raktárfertőtlenítő berendezéseket használnak. Gázzal történő fertőtlenítés esetén gáztartályt vagy gázfelszabadító berendezést alkalmaznak. Aeroszollal történő fertőtlenítés esetén ventillátorral ellátott permetezőberendezést használnak. Fertőtlenítő oldatok esetében ugyancsak permetezőberendezést alkalmaznak, amelyben az oldatot 2—5 atmoszférás nyomás alatt porlasztják. 9—67 Gázzal történő fertőtlenítés — a fertőtlenítés leghatásosabb módja. Irat- és raktárfertőtlenítésnél egyaránt használatos. Levéltári fertőtlenítésre általában mérgező hatású gázok alkalmasak. Ilyenek: cián, metil-bromid, etilén-oxid, formalin stb. Rovarfertőzés ellen általában a kis molekulájú gázok hatásosak, amelyek mérgező hatásukat a rovar petéinek kitinpáncélján keresztül is kifejtik. Ilyenek: cián, metil-bromid, etilén-oxid. Penész- és baktériumfertőzés ellen a formalin és az etilén-oxid a legalkalmasabb. Gázzal történő fertőtlenítésnél szigorú egészségvédelmi óvrendszabályokat kell betartani. 9—68 Gázosítás — a gáz megfelelő mennyiségben történő beeresztése abba a térségbe, amelyben hatását ki kell fejtenie. 9—69 Gázmester — a gázok alkalmazására hatóságilag képesített szakember. m 9—70 Gőzzel történő fertőtlenítés — szilárd vagy cseppfolyós halmazállapotú fertőtlenítőanyag elpárologtatása során keletkező gőzzel történik. A gőzzel történő fertőtlenítésnél levéltári anyag esetében a leggyakrabban használt fertőtlenítőszer a formaldehid és a timol. A formaldehid a formalin gáz 40%-os vizes oldata, amelyből a gőzt melegítéssel lehet felszabadítani. A timol szilárd anyag, amely melegítve, megolvadás nélkül alakul át gőzzé. Nagy nyomású vízgőzzel is szoktak fertőtleníteni, de nem közvetlenül, hanem a gőzből felszabaduló hő hatásával. Ezt a módszert levéltárakban nem szokták alkalmazni, általában kórházakban használatos. 9—71 Oldattal történő fertőtlenítés — Az oldattal történő fertőtlenítésnél a fertőtlenítő anyag oldatát használják fertőtlenítésre. Iratokat és raktárakat egyaránt szoktak oldattal fertőtleníteni. Levéltárakban leginkább formaldehid, szterogenol, béta-naftol származékok, timol, biológiailag aktív mosószerek oldatait használják fertőtlenítésre. 9—72 Fertőtlenítőszer — vagy anyag olyan vegyianyag, amely biológiai hatást fejt ki, s ezzel elpusztítja a biológiai fertőzőket. Lehetnek szervetlen és szerves anyagok, szilárd, cseppfolyós és légnemű halmazállapotúak. Hatásuk szerint idegmérgek, vérmérgek, légzésbénítók, anyagcserét gátlók vannak közöttük. 8 Ember 113