Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

szerkezet áramkörének megszakításával működésbe hozza a központilag elhelyezett riasztószerkezetet, amely fény- és hangjeleket ad le. 9—26 Tűzjelző berendezés — a veszélyeztetett levéltári helyiségekben elhelyezett érzékelők és egy központilag elhelyezett jelzőkészülék rendszere. Két fajtája van. A füstjelző berendezés érzékelői a füst hatására jeleznek. A hőjelző berendezés érzékelői a hő hatására hozzák működésbe a jelzőkészüléket, amely mindkétfajta berendezésnél fényjelzéssel mutatja, hogy a tűz melyik helyiségben ütött ki. 9—27 Automatikus tűzoltó berendezés — a központi tűzjelző készülék riasztására tűz esetén automatikusan működni kezd. 9—28 Kézi tűzoltó berendezés — kézzel kezelhető tűzoltó eszköz, amely a tűz kezdeti szakaszában alkalmas a tűzoltásra. Háromféle fajtája van. A poroltó szén-dioxid gáznyomással port fúj a tűzre, s ezzel a levegőt a tűz fészkétől elzárja. A gázoltó valamilyen nem éghető gázzal, pl. szén-dioxiddal, zárja el a tűztől a levegőt. A haboltóban habképző vegyi anyagok vannak, amelyek szén-dioxid hatására habosodnak, és a tűzre fújva elzárják azt a levegőtől. 9—29 Tűzrendészen' szabályzat — a levéltári intézmény belső utasítása a tűzvédelem érdekében. Szabályozza a tűzveszélyes anyagok tárolását, az ilyen munkafolyamatok végzését, az épületen belüli és kívüli közlekedési utak szabadon tartását, a dolgozók tűzvédelmi felvilágosítását, illetve oktatását, a tűz keletkezése esetén szükséges tennivalókat stb. 9—30 Tűzrendészért oktatás — a tűzrendészed szabályzatban foglaltaknak a dolgozókkal történő megismertetése, a tűzoltó berendezések használatának gyakoroltatása. 9—31 Tűzrendészed felülvizsgálat — A tűzrendészed felülvizsgálatot az illetékes hatóságok rendszeresen végzik, hogy a tűzrendészed általános és helyi szabályzatokban foglaltak megtartását ellenőrizzék. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben rögzítik, a tapasztalt hiányosságok megszüntetését előírják. 9—32 Önkéntes tűzoltóság — a levéltári intézmény dolgozóiból alakult, rendszeres oktatásban részesülő tűzoltó gárda. Feladata, hogy a tűz kitörése esetén a tűz oltásához vagy lokalizálásához még a tűzoltók megérkezése előtt, azonnal hozzáfogjon. 9—33 Levegő összetétele — A tiszta levegő összetétele 78,03% nitrogén, 20,99% oxigén, 0,94% argon, 0,04% szén-dioxid, nyomokban hidrogén és nemesgázok. A föld közelében egyéb anyagok is találhatók a levegőben. Ezeket nevezik levegőszennyező anyagoknak. Ezek az anyagok részben természetes eredetűek, pl. por, virágpor, vulkáni hamu, vulkáni gázok, részben mesterséges úton a levegőbe kerültek, pl. korom, különböző vegyianyagok. A levegőszennyező anyagok, elsősorban a mesterséges úton a levegőbe kerültek, okozzák a levegő szennyeződését vagy szennyezettségét. 9—34 Levegő szennyeződése — A levegő szennyeződését a levegőbe került idegen anyagok okozzák. Legnagyobb mérvű az emberi tevékenység által okozott légszennyeződés. Fő okozói a fűtés, a közlekedés, a gyáripar. Az erősen szennyezett levegő — por, korom, kén-dioxid stb. révén — a levéltári anyagot is erősen károsítja. 9—35 Hőmérséklet — az anyag egyik tulajdonsága, amely a benne levő hő mennyiségétől, állapotától függ. Az anyag hőállapota pedig az őt környező levegő állapotának, a levegő hőmérsékletének a függvénye. A levéltári anyag számára az a kívánatos,