Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

egyéb kórokozó anyagoktól való mentességét biztosítja. 9—16 Teherbírás — az a megterhelés, amelyet a levéltári épület szerkezeti elemei elbírnak. A teherbírást általában az egy négyzetméternyi felületre helyezhető kiloponddal (kp/m

2

) mérik. A levéltári raktárak optimális teherbírása 1200 kp/m

2

, minimális teherbírása 600 kp/m

2 kell, hogy legyen. Egyéb levéltári épületek minimális teherbírása 250 kp/m

2 kell, hogy legyen. 9—17 Szigetelés — olyan, rendszerint építőipari művelet, amelynek eredményeként a levéltári épületekből, elsősorban a levéltári raktárakból, bizonyos káros hatások kiküszöbölhetők. A szigetelés lehet nedvesség, hő, hang, fény stb. elleni. Legfontosabb a talajvíz elleni szigetelés, amely a levéltári épületek egyik alapkövetelménye. 9—18 Fűtés — a tüzelőanyagok által szolgáltatott hőnek felhasználása a levéltári épületek belső hőmérsékletének, az időjárástól függetlenül, a kívánt értéken tartására. A fűtés általános módjai: A helyi fűtés, amikor az egyes levéltári helyiségekben elhelyezett tüzelőszerkezetek szolgáltatják a hőt. A központi fűtés, amikor a levéltári épületen belüli (rendszerint víz-, gőz- vagy légfűtéses) hőközpont szolgáltatja a hőt. A távfűtés, amikor a levéltári épületen kívüli, nagyobb települési területet fűtő (rendszerint melegvíz-, termálvíz- vagy gŐzfűtéses) hőközpont szolgáltatja a hőt. 9—19 Világítás — a levéltári anyag biztonságos őrzéséhez, valamint a különböző levéltári munkákhoz szükséges fénymennyiség szolgáltatása. Két fő módját különböztetjük meg. A természetes világítás, amikor a fénymennyiséget a napfény szolgáltatja. A napfény ultraibolya sugárzása a levéltári anyagnak árt, ellene védekezni kell. Legjobb védekezést az ún. vakraktárak nyújtják, amelyeken ablaknyílások nincsenek. A raktárablakokba olyan üveg elhelyezése nyújt védelmet, amely az ultraibolya sugárzás legnagyobb részét kiszűri. A mesterséges világítás, amikor rendszerint elektromos árammal működő, meleg vagy hideg fényforrások (égők, csövek stb.) szolgáltatják a szükséges fénymennyiséget. Ennek általános értéke raktárakban 100 lux, dolgozószobákban 300—400 lux, finom munkánál (pl. restaurálás) 450—500 lux. 9—20 Áramtalanítás — az elektromos berendezések feszültségmentesítése az egész levéltári épületben (központi áramtalanítás) vagy annak egyes helyiségeiben (helyi áramtalanítás). 9—21 Tűzvédelem — a levéltári anyagot és épületet fenyegető tűzveszély elhárítására való felkészülés, a tűzrendészeti szabályok végrehajtásával, valamint különböző berendezésekkel. 9—22 Tűzrendészet — a tűzveszély elhárítását célzó jogszabályok rendszere, és azok végrehajtására kiépült szervezeti hálózat. 9—23 Tűzrendészeti besorolás — annak megállapítása, hogy a levéltári épület egésze és annak részei a tűzveszélyeztetettség szempontjából milyen kategóriába tartoznak. A besorolás a tűzrendészeti jogszabályok alapján történik. A levéltári dolgozószobák általában a „D", a raktárak pedig a „C" kategóriába tartoznak. Egyes fokozottabban veszélyeztetett helyiségek, pl. a gáztüzelésű kazánházak, az „A" kategóriába nyertek besorolást. 9—24 Tűzoltó berendezés — vagy -felszerelés a levéltári tűzvédelmet szolgáló, tűzmegelőző és tűzoltó eszközök és készülékek együttese. 9—25 Riasztóberendezés — valamely levéltári helyiségben elhelyezett kapcsolószerkezet, amely, ha a helyiségbe valaki behatol, a