Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

során nem gyűjtőköri, hanem egyéb szervektől vagy személyektől levéltári anyagot pénzbeli ellenszolgáltatás fejében szereznek, gyűjtenek. A vásárlás a levéltári munka egyik faja. 8—56 Vásárlási javaslat — a vételre felkínált levéltári anyag becslésével megbízott levéltári dolgozónak, esetleg bizottságnak, az anyag levéltári értékéről és az érte felajánl-, ható árról szóló írásbeli tájékoztatója a levéltári intézmény vezetője részére, aki a vásárlás ügyében dönt. 8—57 Becslés — a levéltári intézményeknek az a tevékenysége, amelynek során a megvételre felajánlott levéltári anyag pénzbeli értékét megállapítják. A pénzbeli érték megállapítása a levéltári érték alapján történik. 8—58 Értékmegállapítás — a vételre felkínált levéltári anyag levéltári és pénzbeli értékének a meghatározása, amelyet a vásárlási javaslat figyelembevételével a levéltári intézmény vezetője végez. 8—59 Értékmegállapító bizottság — vételre felkínált, nagyobb értékű levéltári anyag becslésére és róla vásárlási javaslat tételére a levéltári intézmény vezetője által megbízott, illetve felkért, levéltári dolgozókból és esetleg külső szakemberekből álló bizottság. 8—60 Elővásárlási jog — a levéltári intézménynek az a joga, hogy a gyűjtőkörébe tartozó védett levéltári anyagot, ha az eladásra kerül, egyéb vevőket megelőzően vásárolhasson meg. Az elővásárlási jogot, ha valamely levéltári intézmény nem kíván élni vele, a levéltárügyi főhatóság valamely más levéltári intézményre is átruházhatja. 8—61 Megőrzési jutalom — a levéltári intézmény illetékességi körébe tartozó, de a gyűjtőköri szervtől vagy személytől más szerv vagy személy tulajdonába vagy birtokába került levéltári anyagért a tulajdonosnak vagy birtokosnak az anyag megőrzésének és beszolgáltatásának jutalmaként a levéltári intézmény által adott pénzbeli juttatás. Az illetékességi körébe tartozó levéltári anyagot ugyanis a levéltári intézmény nem szokta megvásárolni, vételár helyett inkább jutalmat fizet érte. 8^-62 Csere — a levéltári szerzeményezés egyik módja, amelynél valamely levéltári intézmény az őrizetében levő levéltári anyagért más intézménytől, elsősorban más levéltári intézménytől kap cserébe levéltári anyagot. A magyarországi levéltári jogszabályok szerint a cseréhez a levéltárfenntartónak és a levéltári főhatóságnak a hozzájárulása szükséges. Az elcserélt levéltári anyagot kiadás előtt filmre kell venni, és filmmásolatát meg kell őrizni. Szerves irategyüttesekből csere kedvéért egyes részek nem szakíthatok ki. A levéltári anyagról készült film- és fényképmásolatok cseréjére ez a megszorítás nem vonatkozik. 8—63 Filmesére — a levéltári anyagról készült film- és fényképfelvételek cseréje valamely levéltári intézmény vagy hatóság és valamely más levéltári intézmény vagy hatóság között. A filmcsere a levéltári szerzeményezés egyik módja. A filmcserét rendszerint csereszerződés alapján bonyolítják le. 8—64 Csereszerződés — valamely levéltári intézmény vagy hatóság írásbeli megállapodása valamely más, bel- és külföldi, rendszerint levéltári intézménnyel vagy hatósággal a levéltári munka meghatározott eredményeinek vagy termékeinek a kicserélésére. Csereszerződést elsősorban a levéltári anyagról készült film- és fényképmásolatok, valamint levéltári kiadványok cseréjéről szoktak kötni. De szerepel a csereszerződésekben a levéltári munka során szerzett tapasztalatoknak stb. a cseréje is. Az általános gyakorlat szerint intézmény intézménnyel, hatóság hatósággal szokott csereszerződést kötni.