Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

8—41 Feltételhez kötött hagyaték — hagyományozásakor a hagyományozó meghatározott feltételhez köti a hagyatékot. Feltételhez kötött hagyatékként lezárt csomagot a levéltári intézmény csak akkor fogadhat el, ha annak tartalmáról alkalma volt meggyőződni. Feltételhez kötött hagyatékot a levéltári intézmény csak a levéltárfenntartó előzetes hozzájárulásával fogadhat el. 8—42 Szerves hagyaték — olyan hagyaték, amelynek a provenienciája azonos. A szerves hagyaték minden egyes darabjának ugyanaz a rendeltetésszerű helye. Levéltári iratanyag esetében a szerves hagyaték egyetlen személynek az irattári jellegű fondja. 8—43 Vegyes hagyaték — olyan hagyaték, amelynek a provenienciája különböző. A vegyes hagyaték egyes darabjainak többféle a rendeltetésszerű helye. Egy vegyes irathagyatékban pl. lehet valamely személynek a saját irattári anyaga és lehetnek általa gyűjtött egyéb iratok, pl. címeres nemeslevelek. 8—44 Részhagyaték — olyan szerves hagyaték, amely nem teljes egészében, hanem csak részben maradt fenn. 8—45 Letétbe helyezés — vagy letéteményezés az a cselekedet, amellyel valamely nem gyűjtőköri szerv vagy személy levéltári anyagot szerződésben megállapított feltételek mellett levéltári intézmény őrizetébe ad. A levéltári intézmények általában azzal a feltétellel vesznek át letétet, hogy az a levéltári őrizetből meghatározott ideig vissza nem vehető. 25 évnél rövidebb időre a levéltári intézmény csak a levéltárfenntartó engedélyével vehet át letétet. A letétbe helyező rendszerint azzal a feltétellel ad át letétet, hogy a letétre vonatkozó tulajdonjogát fenntartja, s e joga alapján a letét kezelésére és használatára vonatkozó kikötéseit a letéti szerződésben a letétet átvevő levéltári intézménnyel elfogadtatja. 8—46 Letétbe vétel — a levéltári intézményeknek az a tevékenysége, amelynek során nem gyűjtőköri, hanem egyéb szervektől vagy személyektől levéltári anyagot szerződésben megadott feltételek mellett vesznek őrizetbe, gyűjtenek, szerzeményeznek. A levéltári intézmény letétként csak olyan levéltári anyagot vehet át, amelynek tartalmáról alkalma volt meggyőződni. A letétbe vétel feltételei azonosak a letétbe helyezés feltételeivel, ugyanaz a letéti szerződés tartalmazza őket. 8—47 Letéti megőrzés — A letétbe vétel útján szerzett levéltári anyag megőrzését letéti megőrzésnek nevezik. 8—48 Letét — letétbe helyezés, illetve letétbe vétel révén szerzeményezett levéltári anyag. 8—49 Zárt letét — (vagy lezárt letét) olyan letét, amelyet a levéltári intézmény azzal a feltétellel vett át, hogy adatait meghatározott ideig, legfeljebb azonban 50 évig, hivatali titokként kezeli, nem bocsátja senki használatára sem. 8—50 Letevő — a levéltári anyagot letétbe helyező szerv vagy személy. 8—51 Letéteményes — a levéltári anyagot letétbe vevő levéltári intézmény. 8—52 Letéti szerződés — a letétbe helyezés, illetve letétbe vétel alkalmával a letétbe helyező szerv vagy személy és a letétbe vevő levéltári intézmény között létrejött, a letétre — annak tulajdonjogára, őrzésére, kezelésére, használatára stb. — vonatkozó írásbeli megállapodás. 8—53 Letéti korlátozás — a letét használatának a letevő által a letéti szerződésben történt feltételekhez kötése. 8—54 Letéti napló — a levéltári intézmény által a lététekről vezetett ügyviteli nyilvántartás. 8—55 Vásárlás — (vagy vétel) a levéltári intézményeknek az a tevékenysége, amelynek