Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
Ha a káptalané a helyes szöveg, akkor az „ordináta" a helyes, és akkor csak a recia-ra vonatkozhat. Szokatlan szerkezet lenne, de nem lehetetlen. Csak átvitt értelemben lenne értelme, ti. újonnan elrendelt, így készítetett háló volna, akkor verették a jobbágyokkal, vagyis új hálót adtak kölcsön. A magyarázat erőltetett, de ha arra gondolunk, hogy az ordino igének van egy megrendel jelentése is — Mártonnál machen, Bárfainál faciendum curare utalással —, ez nem lehetetlen. Arról viszont szó sem lehet, hogy a hálót mintegy „szabványosították" volna, azaz novus ordo szerint készült volna. Akkor már inkább azt jelenthetné, hogy új módszer szerint készült, vagyis új típusú háló. De így vagy úgy van, mindenképpen furcsállnunk kell a mondatszerkezetet. Tegyük hozzá: ez oklevelet gyakorlott írnok írta, szép, olvasható, „kiírt" írása erről tanúskodik. Nem valószínű — bár ezen oklevélben öt tévesen leírt szót törölt ugyan —, hogy a parancs átírásakor ilyen, az értelmet jelentősen módosító másolási hibát követett volna el. Ebből pedig az következik, hogy a káptalanhoz intézett országbírói oklevélben is „ordináta" szerepelt. A megyéhez intézettben viszont nem? Mert a megye átírásában „ordinatas" van. Hogyan lehet ez? Egyszerűen, csak azt kell még tudni, hogy ez ominózus szó után az oklevélben a „sub" szó következik (sub spe restitutionis). Nos, az országbíró kancelláriában három vizsgálati parancsot állítottak ki egyszerre: a káptalannak, a konventnek és a megyének. Majdnem bizonyos, hogy diktálásra írták, és a káptalanhoz küldött oklevél írnoka elhallotta az egyik „s" betű, így az „ordinatas sub" helyett „ordináta sub"-ot írt. De lehet, hogy megfordítva történt: a megyéhez intézett oklevél írnoka hallott egy „s" betűvel többet. Az előbbivel viszont azt is állítottuk, hogy a káptalani oklevél írnokához hasonlóan képzett és hiba nélkül dolgozó írnok által készített a megyéhez intézett oklevél szövege, így a „de novo ordinatas" a helyes szövegrész. Vagyis az ulna-ra vonatkozik, s így új rendelkezés szerinti királyi ölről van szó. - Bizonyosan ölről? Az ulna ez esetben nem rőföt jelent? Vizsgáljuk meg a kérdést. Szarvashálóról van szó (recia cervorum), ez kétségtelen, tehát nem apró vadhoz használt vadászhálóról. A szarvasháló viszont hosszú. A hajtóvadászatnál ugyanis ezt a hálót a hajtásterület végén ék alakba feszítették ki, és az ék két szárának hosszan el kellett nyúlnia ahhoz, hogy a vad csak későn vegye észre a kelepcét. Ha most az ulna esetében királyi rőfről lenne szó, akkor ez a háló — kerekítve - 120 m volna, ha viszont az ulna királyi öl, akkor ezen háló hossza - szintén kerekítve - 600 m. Ez kicsit hosszúnak tűnik, erdőben kifeszíteni különösen, amellett rendkívül súlyos is. Királyi rőf vagy királyi öl-e? Ennek tisztázása azért is fontos, mert a „de novo ordinatas" kifejezést magyarázni kell, és ennél a magyarázatnál egyik lehetőség Zsigmondnak a budai rőfre vonatkozó, már tárgyalt (ld. 2.41) 1405. évi törvénye. Az ugyanis kétségtelen, hogy ezen ominózus kifejezés nem a per, hanem a kölcsönadás idejére vonatkozik. Tehát nem 1448-ra, hanem a korábbi időre, s mivel nem tudjuk, mikor adták a hálót kölcsön - lehetett az 40 évvel korábban is. Ez esetben pedig érthetőbb lenne a „de novo ordinatas" kifejezés, ugyanis a Zsigmondféle budai ulnáról lehetne szó, amelyet, mivel törvény szabta, helytelenül királyi mérték szerintinek neveztek a budai helyett. Ez lehetséges. De ha mégsem, akkor
