Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
1405. és 1448. között kellett volna lennie a királyi ölre — mértékre — vonatkozó valamilyen királyi, illetve országosan érvényes rendelkezésnek. Ilyen rendelkezésről nincs tudomásunk, törvények között ilyent nem találunk. Nincs sem a Corpus Jurisban közölt 1411., 1436., 1439., 1446. évi, 308 sem pedig a Kovachich által közölt 1439., 1440., 1444., 1447. évi 309 törvényekben. Lehetne esetleg az 1432. évi országgyűlés hozta törvényben, ennek szövegét azonban nem ismerjük, csupán arról van tudomásunk, hogy Zsigmond ez évi. tJk. a dénár értékére vonatkozó törvénye létezett. 310 A másik lehetőség az, hogy olyan királyi rendelkezésről van szó, melyiket törvény nem szentesített. Ez azonban a téma fontossága miatt nem valószínű. És ilyen rendelkezésre — az említetten kívül — a feltárt okleveles anyagban sem találtam más adatot vagy utalást. Az ez idő közben keletkezett, a királyi ölre vonatkozó oklevelekben nyoma sincs ilyen új rendelkezésre való utalásnak, csak a mértékmegnevezés szerepel. így pl. 1410-ben a Fehérvári káptalan: regalis mensura, 311 1422-ben az Egri káptalan: brachya regalis mensura, 312 így 1427-ben a Budai káptalan is, 313 1437-ben a Váradi káptalan: „amplexus regalis", 314 1445-ben az Egri káptalan: „amplexus ad regali mensura". 315 E néhány 1410—50. évi adat természetesen kétségtelenül nem bizonyít, de gyöngíti a királyi ölre vonatkozó rendelkezés létezésének a valószínűségét. Nehéz feltételezni ugyanis azt, hogy ne ismételgették volna többször ezt a kitételt, különösen az első időkben. Ez utóbbit szükséges hangsúlyozni, illetve fordítva fogalmazni: ha volt ilyen rendelkezés, akkor az első időben néhány évig feltétlenül hivatkoztak volna minden alkalommal arra, hogy az a királyi mérték szerinti öl, nem a régi, hagyományos, hanem az új rendelkezés szerinti. De mikor is keletkezhetett volna ez a rendelkezés? Az kétségtelen — említettem —, hogy nem a per idejére, tehát nem 1448-ra, hanem a kölcsönadás korára kell hogy vonatkozzon a háló nagysága, illetve az azt meghatározó mérték, így a rá vonatkozó kitétel is. Ez az időpont tájékoztathatna az esetleges rendelkezések időpontjáról is. A kölcsönzés idejét azonban az oklevelek nem közlik. 1448-ban azonban már mindkét fél meghalt, leszármazott követeli vissza leszármazottól a hálót, valószínű tehát, hogy a kölcsönzés nem néhány, hanem több esztendővel korábban történt. De hogy mikor, nem találgathatjuk, mert még 40 esztendő sem valószínűtlen. így ezen esetleges új rendelkezés a budai rőfre vonatkozó törvény utáni időtől — bár ez teljesen valószínűtlen -, tehát 1406-tól 1447-ig bármikor keletkezhetett volna. Ilyen rendelkezésről azonban, említettem, nincs tudomásunk, és ilyen később sem volt (ld. 2.41). De ugyan mi is lehetett volna ez az új rendelkezés? Mire vonatkozhatott volna? Valamennyi királyi mértékre, így az ulnára: ölre is. Milyen tulajdonságára? A nagyságára. Csakhogy ennek a megváltoztatása módosította volna az egész királyi mértékrendszert, valamennyi mérték, s éppen az ölön keresztül a királyi hold nagyságát, illetve viszonyszámát. Ez rendkívül jelentős reform lett volna. Ilyen rendelkezés ennyire nyomtalanul nem maradhatott volna. Mert ha esetleg más mértékeknél nem is, de ahol vérre ment: a földmértéknél, a királyi holdnál kellett volna utalásnak maradnia, és igazán nehezen elképzelhető, hogy éppen az ezen adatokat tartalmazó oklevelek pusztultak volna el.
