Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
3.26 LÉPÉS, KETTŐS LÉPÉS 3.26.1 Általában. A görög rendszerből a lépés-mérték hiányzik, a rómaiaknál viszont kettő is volt belőle. Az egyik a gradus, 2*/s láb nagyságú, 73,9 cm-nek felel meg, a másik a passus, 5 láb nagyságú — az előbbi kétszerese tehát —,s 1,479 m-nek megfelelő. 15 2 Ez utóbbit magyarul, a megkülönböztetés érdekében, kettőslépésnek nevezzük. Német területen a IX—XIII. században mindkettő továbbélt. 15 3 Lossai 1498-ban csak a kettőslépést ismerteti, passus néven, 5 láb nagyságban, s ez az általa közölt lábrajz 154 nagysága szerint 1,233 m lenne. Rajzai azonban pontatlanok (ld. 3.25, 3.24, 3.25), innen a római nagyságtól való eltérése. Koebel 1550-ben megjelent művében szintén a római rendszert közli: 1 lépés (gemayn schritt) = 2^2 láb (schuech), 1 kettőslépés (zwifaltiger schritt, passus) = 5 láb (fuss oder schuech). 155 Puechler viszont 1563-ban már eltérő adatokat közöl. Szerinte a gradus, illetve gridt 2 rőf (daum elen), 3 láb (schuech) 12 tenyér (zwerchhand), 36 hüvelyk (zol), 48 ujj (zwerchfinger) - ami rajza és viszonyszámai alapján 88,8 cm-nek felel meg —, a passus, illetve a schritt pedig l 2 /3 lépés (gridt), 3*/3 rőf, 5 láb, 20 tenyér, 60 hüvelyk, 80 ujj, - ami az előbbiek alapján 1,48 m-nek felel meg. 156 Az osztrák rendszerben ez a mérték hiányzik. Hazai latin szótáraink közül Calepinusnál és Szikszóinál csak a passus szerepel. Calepinusnál a lépés megfelelője. Szikszói a mértékeknél közli „egy lépes" fordítással, s azt mondja, hogy ez 5 láb, tehát valójában kettőslépés. Verancsicsnál a lépés gradus, gressus, passus. Mártonnál a passus lépés, de „öt lábnyi mérték", tehát kettőslépés, a gradus pedig lépés. Finálynál hasonlóan, de megmondja hogy a passus „5 római láb". Okleveles gyakorlatunkban általában passus szerepel — először 1262-ben 157 — , kivételesen saltus pedis — először 1366-ban 158 -, illetve gressus — először 1405-ben. 15 9 - Magyarul először (masfel lépésnyi feöld) 1587-ben fordul elő. 160 Probléma mindegyik esetben lehet és van is, mert akármelyik kifejezés is szerepel, ha egyéb adat nem segít, kétségtelenül nehezen dönthetjük el, hogy lépésről vagy kettőslépésről van-e szó? Még a magyar előfordulásánál is ez lehet a helyzet, mert a mérésnél másként értelmezhették a lépést, mint a járásnál, ahol ti. az a lépés, amikor mindegyik láb lép egyet, vagyis: kettőslépésről van szó. Melyikről, azt csak a konkrét esetben lehet megállapítani, de kizárólag akkor, ha egyéb adatunk is van. De még ekkor is bizonytalan lehet a siker. Pl. Sáros megye 1591. évi oklevelében a határjárásnál szereplő „passibus communibus wlgo lépésnyire" 161 kifejezés lehet, hogy a járás szerinti lépést jelentette, tehát kettőslépést, de az is lehet, hogy a communis jelző a királyi lépéstől akart megkülönböztetni, tehát csak lépésről van szó. Azaz sem a jelző, sem a vulgo, vagyis magyar szó nem igazít el. Az utóbbira egy klasszikus példa. 1543—44-ben Nádasdy Tamás, országos főkapitány rendeletére, a török elleni védvonal kiépítés kapcsán, felmérték a Rába partját. A latin nyelvű felmérési iratban a felmérési pontok közötti távolságot minden esetben passusban adták meg. Csakhogy az 1543. év első és az 1544. év első tételénél a passus után odaírták: „vulgo eöl." 162 Közbevetőleg: Bendefy említi ugyan ezt a felmérést, 163 de egyrészt két különböző példányról beszél, amikor egy együvé tartozó, csak — helytelenül — két
