Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

(Morgen), a rétnél kaszás (Mahder), a szőlőnél kapás (Hauer) mértékekhez hasonló jelentésben.

568 A Tagewerk-szó magyar megfelelője viszont a napszám, s némi jelentésmódosulással kapta aztán az előbbiekben jelölt értelmet, de földmértéket is jelentett még a XVIII. század végén is.

569 Európában régi földmérték. A frank birodalomban, felosztása után is dívott, főleg, a Rajna egyes vidékén. 900 körül pl. a Corvey uradalomban a rét földmértéke volt jurnales néven.

570 De élt a későbbi francia területen is, Journal néven, s innen származhatott át Spanyolországba, ahol még a XIX. század végén is jornal néven földmérték volt, 48,0 ár nagyságban.

5 71 Német nyelvterületen is megmaradt Tagewerk néven, s Badenben 36 ár, bajor területen 34 ár, Hannoverben 26 ár, Nassauban 25 ár nagyságú volt.

572 Hazai latin szótáraink közül csak Bárfainál taláható a napszám mint a diéta megfelelője, de bér értelemben. Okleveleink is ezt a szót alkalmazzák: csak diéta fordul elő. Először János kaproncai várnagynak a körösi Dalenre vonatkozó 1342. évi oklevelében.

573 Magyar neve (napszám), említettem, nem fordul elő. Viszont a diétának ismerjük vulgo szavát, de egyedi eset, speciális jelentéssel. A somogyi Szakácsiban honos Veres György 1473. évi végrendeletében olvasható: „habeo mediam dietam wlgo zantho feld ... comparavi secundum dirnidium dietam wlgo zantho feoldh", és még többször.

5 74 A diéta vulgo szántóföld megértéséhez egyrészt emlékezni kell az említett német jelentésre, másrészt elővételezzük a diéta nagyságadatát (ld. itt később), s mondhatjuk, hogy a diéta kifejezést ez esetben azért vulgózták szántófölddel, mert a szántó esetében a diéta = napszám azonos fogalom a holddal, vagyis fél stb. hold szántóföldekről volt szó. Hangsúlyozom, egyedi eset ez a vulgózás, mert e mértéket diéta néven más művelési ágnál, így a rétnél is alkalmazták, itt pedig igazán nem vulgózható szántófölddel. A német név: Tagwerk Cseh László és Neybayer Henrik kőszegi polgárok 1452. évi egyezségében található elsőnek.

575 Szláv neve János dubicai esperes dubicai vonatkozású, 1377. évi oklevelében olvasható elsőnek: ,,Duabus particulis seu dietas térre arabilis wlgariter niua vocatis".

5 76 Dubica Zágráb megyében, horvát nyelvterületen fekszik, a niva szó viszont a szerbhorvát szótárban nem található, csak a szlovákban, itt mezőt jelent. A problémával a nivánál, illetve a szántónál foglalkozom részletesen (ld. 4.43), itt csak annyit jegyzek meg, Vlajinac sem ismeri a diéta vulgójaként.

5 7 7 Vizsgáljuk meg földmérték mivoltára, illetve nagyságára vonatkozó adatainkat. Az első János kaproncai várnagynak a körösi Dalenre vonatkozó, említett, 1432. évi oklevelében található: „sex dietas térre et vnum locum in quo domos et curiam preparet".

5 78 Tehát a belsőtelekhez tartozó 6 napszám nagyságú szántóról van szó. A művelési ágat kétségteleníti Zágráb város bírósági könyve 1357. évi egyik bejegyzésének a következő tétele: „pro quantocunque arat uram unius dieti poterit apreciare".

5 79 Tehát egy napszámnyi szántást bérelhet. S hogy pontosan meghatározott nagyságú területet jelölt, bizonyítja a Csázmai káptalannak a körösi Garygra vonatkozó 1358. évi oklevele: „viginti quautor dietis