Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

térre mensuratis cum parui fune consueto."

580 A 24 napszám nagyságú szántót kötéllel mérték ki. A nagyságot pedig megmondja nekünk a Zágrábi káptalannak Myhalhazara vonatkozó 1373. évi oklevele: „tres dietas térre seu iugera terrarum."

581 Tehát 1 napszám = 1 hold. De nem tudjuk, milyen hold. Cilley Hermán zagoriai comesnek a varasdi Mryasowchra vonatkozó 1400. évi oklevelében olvasható: „terras et feneta ad quinquaginta dietas".

5 82 Vagyis nemcsak a szántó, hanem a rétnek is földmértéke a napszám. A napszámnak holdnyi nagyságát bizonyítja ismét a Csázmai káptalannak a körösi Polyanara vonatkozó 1403. évi oklevele: „quadraginta iugera seu dietas térre arabilis".

583 A napszám nagyságára újabb adatot kapunk Zágráb város bírósági könyve 1449. évi egyik (a barázdánál már tárgyalt, ld. 4.21) bejegyzésétől: „térre arabilis pro quatuor videlicet dietis seu pro triginta sulcis térre vulgo zloge dictis".

584 A 4 napszám szántó tehát egyenlő 30 barázdával, így 1 napszám = l

x

\

2 barázda. Részletesen ld. a barázdánál (4.21). Ugyancsak viszonyszámot közöl, de most már a szőlőre — se vonatkozásban első előfordulása a napszámnak — Cseh László és Neybayer Henrik kőszegi polgárok 1452. évi — előbb említett — oklevele: „vineis ... de singulis 45 petiis, quam wlgariter Tagwerk dicuntur.. . dant".

5 8 5 A szőlőnél tehát, ez esetben, 1 napszám = 45 petia. E szó jelentése azonban a hazai latinságban rőf, illetve esetleg vég, így hosszmérték, elsősorban a textíliánál. Du Cange szerint azonban külföldön a petia, illetve petium terrae földmérték is volt, kb. darab, hold jelentéssel, illetve megfelelővel. Említi a petium vineaet is, de jelentést nem ad. Az így alkalmazott petia-k magyar jelentését tehát egyértelműen nem állapíthatjuk meg. Ezenkívül arról sincs tudomásunk, hogy a petia, bármilyen jelentéssel is, földmérték lett volna. Egyébként pedig ez a most idézett 45 petia = 1 napszám, így kb. 1 hold (ld. itt később) nagyságú terület, s ez pedig ellentmond Du Cange adatainak. Lehetséges, hogy ez esetben a pecia külföldi latinságú alapjelentéséhez — darab, tag, rész — kapcsolódva — szőlőről lévén szó — tőkét, illetve tőkesort jelent. De lehetséges az is, hogy a tőkéket rőf távolságra ültették egymástól, s innen származott a megnevezés. Még komoly valószínűséget sem állapíthatunk meg. Ezért tárgyaltam ezt a problémát itt, s földmértékként külön nem foglalkozom vele. Bár az idézett adat alapján kétségtelen, hogy akkor és ott földmérték volt. De mindenképp kis terület, mert 45 tett belőle kb. 1 holdnyi területet. Ha a helyi hold (ld. 4.27.4) alsó értékével (4788 m

2

) számolunk, akkor kb. 106 m

2

, így kb. l

l

f

2 pint (ld. 4.41), ami viszont a szőlőnél (ld. 4.45) nem olyan kis terület. A Csázmai káptalan Körös megyei vonatkozású 1458. évi oklevelében olvasható: „duas dyetas térre sua arabilis et quandam particulam silue ad vna dyeta se extendere".

5 8 6 Vagyis ez esetben a napszám az erdőnek is mértéke volt. A szántónál használt napszámhoz kapunk ismét viszonyszámot, de más területről. Alföldy Bálint soproni polgár 1492. évi végrendeletében található: „item mer XII jeuch akcher, der seinem XIII tagwerch".

587 A 12 holdnál nagyobb szántó tehát 14 napszám nagyságú. Ez a mehr — több meghatározás viszont 1 holdnál kevesebbet