Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

Horvát nyelvterületen a hold két latin néven dívott. Először a Csázmai káptalan 1403. évi oklevelében fordul elő: „40 iugera seu dietas térre arabilis."

2 5 3 Részletesen a napszámnál foglalkozom vele (ld. 4.37), itt csak megemlítem. Hasonló kettős megnevezés egyébként a németeknél is dívott. A hold volt a leggyakrabban használt földmértékünk. Természetesen bizonyos nagyságrenden belül éltek vele. A nagyobb földterület mértéke ugyanis az ekealja volt (ld. 4.24), maximálisan 150 hold nagyságban. De azért előfordult, hogy ennél nagyobb terület nagyságát is holdban adták meg. így a Fehérvári káptalan 1228. évi oklevelében: „terram ... continentem CCL iugera",

2 5 4 vagy a Kalocsai káptalan 1434. évi oklevelében: „plusquam ad duo nülha jugera terrarum se extendentem",

2 5 5 hogy példát említsek, mert az ekearjánál foglalkozom közelebbről e témával (ld. 4.24). A legkisebb mennyiség általában az egy hold. Az ennél kisebb területjelölés a dolog természetéből következőleg ritka, s ilyenkor a hold törtrészét adták meg (kivétel, helyi adottság, ha más mértékben, ld. itt később és 4.38). Legkorábbinak ismert ilyen legkisebb mennyiség a Veszprémi káptalan 1269. évi oklevelében található: „dimidium iuger térre."

25 6 De későbbről ís idézhetünk. A Somogyi konvent 1454. évi oklevelében így: „médium juger".

2 5 7 Fél holdnál kevesebbet nem találtam, valamivel többet viszont igen. Pl. a Pozsonyi káptalan 1464. évi oklevelében: „bonum médium jugera térre arabilis".

2 5 8 A jó jelző alkalmazása a mennyiség jelölésre egyébként az egész holdnál és később is előfordul. Pl. Zágráb megye 1584. évj oklevelében: „térre ... unum bonum iuger",

25 9 vagy az 1570. évi oklevélben: „terramtriabona iugera".

260 Mekkora földterület volt tehát a hold? Amilyen egyszerű a kérdés, olyan nehéz a felelet. És meg kell jegyeznem, hogy a hold háromféle rendszerére, a szokásos, a király és a helyi holdak nagyságát e rendszertagok ismertetésénél (ld. 4.27.2/4) vizsgálom, itt csupán azon adatokat sorakoztatom fel, melyeknél nem lehetett bizonyosan eldönteni, hogy a három közül melyikhez tartoznak. Több esetben azonban lehetséges, hogy szokásos vagy helyi holdról van szó. Ezt itt is, ott is figyelembe kell venni. Ilyen értelemben a hold nagyságára vonatkozó első adatunkat az Esztergomi káptalan 1278. évi okleveléből ismerjük: 121 hold, „quosque semper debet esse in longitudine 72 amplexuum in latitudine vero 8 amplexuum".

2 61 Pontos nagyságmeghatározás, csak azt nem tudjuk, hogy milyen ölről van szó. Az öl a rendszertől függően lehet 1,8-2,3-3,1 m (ld. 3.29). A 72 öl hosszúság a királyi hold nagysága (ld. 4.27.3), de a szokásos holdnál is van erre adatunk (ld. 4.27.4). Amit bizonyosan megállapíthatunk, az az oldalviszony —1:9, ami egyedüli adat (ld, itt később), így lehetséges, hogy valamilyen — az Esztergomi káptalan hatásterületén levő — helyi holdról van szó. Egyébként is a királyi holdnál mindig, a szokásosnál gyakorta megírják, melyik mérték az. Következő adatunk a Győri káptalan 1311. évi oklevelében található: szőlőtelepítésnél mindegyik rész 1 hold, és: „unum iuger in latitudine sub mensura novem amplexum".

2 62 Nem ismerjük tehát a hold hosszát — az nyilván egységesen adott volt —, és azt sem tudjuk, milyen ölről van szó, a szelte — kerekítve — 17—21—28 m. Hasonlóan csak a szélességet közlik a Tihanyi káptalan 1319. évi oklevelében: „unum iuger térre ... quod in latitudine duodecim cubitos continet."

2 63 A királyi