Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

hold szélessége 12 öl, mégsem valószínű, hogy ez a mérték, mert azt mindig megírják. Lehet tehát szokásos, de inkább helyi öl, így a szélesség — kerekítve 22 vagy 28 m lehetett. A hold hossza itt is nyilván köztudottan megadott (ld. 2.31). Van olyan adatunk is, amikor a hold nagyságát, illetve a vonatkozó földterület alakját a többihez hasonlítják: azzal azonos. Pl. a Pozsonyi káptalan 1345. évi oklevelében: „vigintisex iugera terrae . . . inter alias terras simul in una longitudine et latitudine jacentia".

2 64 A Szepesi káptalan 1349. évi oklevelében pontos adatokat közölnek: „quodlibet iugerum in longitudine septuaginta duas et latitudine duodecim mensuras contineret."

265 A 12 X 72 öl viszont a királyi hold hivatalos nagysága (ld. 4.27.3), de az oklevél nem közÜ, hogy királyi mértékről van szó, pedig így szokás. Hasonlóan kiteszik a jelzőt a szokásos holdnál, s van adatunk arra, hogy ez is ilyen méretű (ld. 4.27.2). Lehetséges, hogy erről van szó. így lehetséges az is, hogy szokásos öllel mértek, de az sem kizárt, hogy helyi öllel. Bizonyosan csak annyit állapíthatunk meg, hogy az oldalviszony 1 :6. A Somogyi konvent Korpad stb. osztására vonatkozó 1424. évi oklevelében találunk példát arra, hogy a holdnál kisebb terület meghatározására más földmértéket alkalmaztak. Miután többször egész holdak szerepeltek, következik: „duodecim jugera et viginti funiculos", ismét egész holdak következnek, majd: „quindecim jugera et quindecim funiculos", ismét egész hold, aztán: „vnum juger et viginti funiculos", megint egész hold, utána: „sex jugera et quadraginta funiculos . .. octo jugera et viginti funiculos ... duodecim jugera et quadraginta funículos".

266 Mivel negyvennél több kötél (funiculus) nem szerepelt - de ennyi igen -, feltételezhetjük, hogy egy hold negyvennél valamivel több kötéllel volt egyenlő. A sorrendből — előbb a hold, aztán a kötél — arra kell következtetnünk, hogy a kötél kisebb földmértékegység a holdnál. Ez azért furcsa, mert úgy tudjuk, hogy a kötél mint földmérték a holdnál nagyobb területet jelölt (ld. 4.32). Ilyen értelemben dokumentált az a forrásunk is, amelyik a hold mellett egy nagyobb — kötél — és egy kisebb - lyko - földmértéket (ld. 4.32, 4.33) közöl együttesen. A horvát-szlavón területre vonatkozó 1525. évi liberjegyzékben az egyes neveknél is, az összesítésben is a földterületet funiculus — jugerum — lyko mértékekkel - ilyen sorrendben adták meg.

2 67 Hogy a sorrend nagyságrendi, azt az összesítés: a földterület és az adóösszeg bizonyítja: 24 kötél 10 ft. 60 d., 64 hold 5 ft. 76 d., 18 lyko 90 d. E viszonyból azonban sajnos nem következtethetünk a mértékek viszonyára, mert eszerint 1 kötél az 5 hold 10 lyko lenne, viszont a jegyzékben a kötélnél 5, a holdnál 14

1

¡2, a lykónál 8 a legnagyobb mennyiség. Az azonban bizonyos, hogy a holdnál kisebb területet lykóval (ld. 4.33) határozták meg. A kötél-hold-lyko rendszer horvát sajátosság (Vlajinac sajnos nem ismeri, ld. 2.24.4, 4.73). így a holdat esetleg helyi holdnak tekinthetjük. Megjegyzendő azonban, hogy van adatunk arra is, hogy a hold területnagysága azonos volt 1 kötél területével (ld. 4.32). A holdnál kisebb területet szintén nem a hold törtrészével, hanem más földmértékkel adták meg két XVI. századi forrásunk szerint, mindkettőnél azonosan rúdban. Szabó György mármarosszigeti birtokosnak a vásárolt földekről szóló jegyzéke