Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

4.25 FALKA A falka szó a történeti-etimológiai szótárunk szerint ugor eredetű, a harap s így darabol jelentésű fal ige származéka. A darab alapjelentésből számos változat párhuzamot mutat az e szócsaládba tartozó folt jelentéseivel. Jelentései: rész, darab, bizonyos idő, csoport, állatcsapat, falat. Az első jelentésnél pedig: egy bizonyos nagyságú földdarab, 1508. évi forrásra hivatkozva (ld. itt később). — Egyébként e szó a szomszédos nyelvekbe is átkerült, az előbbi jelentésbe a románba, s a falka szó falca, falci, falcha, falchya, facha, fachya lett.

172 Vizsgáljuk meg, földmérték volt-e? Latin szótáraink közül csak Verancsicsnál szerepel a „falka-feuld" mint a tractus megfelelője, e latin szót viszont Márton darabföld, tartomány, tájék jelentéssel adja. írott forrásainkban latinul nem, csak magyarul, illetve a már románosított ortográfiával szerepel. Elsőnek az 1508-ban keletkezett Nádor-kódexben található: „lata . . . nag tüzet az egbe kik neminemu falca foldon valának tőle", s e falka föld a latin ,,aliquibus spaciis" fordítása,

17 3 tehát a jelentése bizonyos távolság. Canthor Pál Doboka helységre vonatkozó 1531. évi vallásában olvasható: „tandem fenete in valle Kerthwelesay wythorna tres, penes relicta Thoma Warga facha tres, a parte altér eiusdem vitorna una".

174 Vagyis kaszáló nagyságot jelöl, a már román ortográfiával szereplő, falka, a vitornával (ld. 4.50) vegyesen, tehát mérték. Rónaszék 1547. évi számadásában a kaszásokat „pro fachya" fizetik.

175 Sajnos,a megadott falka számokból — 1, 2, 3, 4 — s a fizetett összegből nem lehet konkrét nagyságra következtetni, de azt megállapíthatjuk, hogy mérték. A kolosi Tamása 1554. évi „feöld feleol való wallas"-ban az osztás „eghfachyay nil zerent . . . ket fachaia .. . egh hozayaban", majd: „elseo fachya, masadik fachya . . . harmadik fachaia . .. ehg hozayaban", majd: „elseo fachya, masadik fachya .. . harmadik fachya" szerepel, de csak egyetlen esetben van kaszálóról szó.

176 Kétségtelen, hogy a - nyilas osztású — falkában meghatározott föld megadott, nyilván köztudott — s az osztás alapján ítélve azonos — nagyságú föld volt, de hogy konkrétan mekkora, nem tudhatjuk. Kolos megyének a Kolozsvárról Szucság felé haladó régi út megújításáról szóló 1564. évi jelentésében olvashatjuk: „Juxta mensuram Temonis, vulgo fáchyafa dictij, partim duarum, partim vero trium mensurarum, prout Latitudie et augustia Locj paciebatur, Limitauimus".

177 Vagyis a fáchyafának, tehát falkafának nevezett rúdmértékkel kitűzték az út szélességét, a hely tágassága, illetve szűkössége szerint három, illetve két falkafányira. Kétségtelen tehát, hogy a falkafa hosszmérték, rúd (ld. 3.31), s a neve szerűit nem lehet más, mint a falka nevű földmérték eszköze: amellyel a falka földet kimérték. Tehát a falka földmérték. Éppen az ellenkezőjét bizonyítja az erdélyi — háromszéki vagy Fehér megyei — Mártonfalva XVI. századi összeírásának egy tétele: „Szanto feold vagion három helyen, mind bwzanak, zabnak walo, mind az három falka tezen holdot — 7", de a továbbiakban a szántót mindig csak holdban adták meg.

178 Kétségtelen, hogy ez esetben a