Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
falka föld = darab föld, és nem jelent mértéket, mert azt megadják: összesen 7 hold. Ebből azonban egy falka nagyságára nem is következtethetünk. Hasonlóan darab föld jelentéssel szerepel Dabotzky Györgynének a szatmári Vasváriban való földei XVI. századi összeírásában: összesen 70 hold, de sok, apró parcellában levő, s néhány kivétellel hold mértékben megadott földet írtak össze. A kivételek: dűlőföld (ld. 4.23), kormányföld (ld. 4.63) és a falkaföld, amelyik az összeírás utolsó tételeként szerepel. A helymeghatározás érdekében idézem az előző sort is:„Az Sar útra hosszában masfel hold fewld wagyon. / Wagyon azon feldnel ket falka fewld Batyz fewl". 179 A falka föld tehát kétségtelenül darab föld jelentésű, írhatták volna úgy is, hogy két föld. Általában határozták meg tehát a nagyságot: tudták mekkora. A dűlőnél közölt számítások (ld. 4.23) szerint úgy vélhetjük, hogy ez esetben a 2 falka kb. 2 hold nagyságú lehetett. Korszakhatárunkon kissé odább van, de hasznos adatokat szolgáltat, érdemes idézni a kővári uradalomhoz tartozó Magasfalunak 1603. évi összeírását. Magyar nyelvű, de latin fordítással, így mintegy szótár, ráadásul viszonyszámot is közöl: „Eözy wethes Buza Falcuia Nr. 14. autumnalia jugera 14. ... Minden falchyaban megyén Baniai Weka nr. 13. in singulum iugera 3 quart. Banaiens. tritici seminando". 180 Tehát 1 falka = 1 hold, illetve 1 falka = 3 bányai véka. A falka tehát egyrészt általános földnagyságot jelölő kifejezés, darab értelemben, melynek konkrét nagyságát viszont esetlegesen akkor és ott ismerték, s falka földet mondván, nagyságot is értettek alatta. Másrészt a XVI. században az ország keleti részén, Erdélyben és a Partiumban dívó, szántónál, kaszálónál (Moldvában a szőlőnél is 181 ) használt földmérték, melynek megszabott nagysága volt, s ezt mérhették esetleg falkafa mértékkel is. Konkrét nagyságáról a korszakból nincs, csak 1603-ból van adatunk, mely szerint Kővár vidékén 1 falka = 1 hold, illetve 3 nagybányai véka. De hogy milyen holdról van szó, nem tudjuk. A vetőmagigény sem ad segítséget megállapításához, mert a nagybányai véka nagyságát sem ismerjük, s a véka gabonamérték 6—56kg búza között változott tájanként. 182 A véka a legkisebb gabonamértékünk, és a szokatlanul kicsi viszonyszám arra utalhat, hogy a hold 3 rendszere közül a szokásosról van szó, s ez esetben 1 falka 27,99 ár lenne. Egyébként falce néven Moldvában ma is használt földmérték 1,4 hektár nagyságban. 18 3 4.26 FERTÁLY Lényegében törtszám, a negyednek, vagyis az egész szám negyed részének a hasonló jelentésű német vierteil, viertel szóból származó régi neve. E jelentésben bármely négy egyenlő részre osztható egésznek egyik része. Következőleg különböző mértékek negyedrészének lett a neve, illetve jelzőként csatlakozott a vonatkozó mértéknévhez. E jelző azonban önállósult is, elmaradt mellőle a jelzett szó és önmagában jelölte a vonatkozó mértékegységet, de természetesen tudni kell, milyen mértékről van szó: minek a negyedéről? így a fertály ritkábban hossz-, általában az űr- és földmértékeknél önállósult az egésznél, mint mértékegységnél kisebb mértékegység neve.
