Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
úton mérve — 11,5 magyar mérföld. Vagy Paumgartner idézett adata: Buda-Bécs úttávolsága 32 magyar, illetve 30 német mérföld, ami Lipszky térképén 31 magyar, illetve 35 német mérföld, s tegyük hozzá, hogy Paumgartner szerint Bruck—Gráz 6, Neustadt—Bécs 8 német mérföld, ami IJpszkynél l l h, illetve 6 2 /3 német mérföld. De nem különb a budai jogkönyv adata sem: Buda—Székesfehérvár 8 magyar mérföld, Lipszkynél viszont 8^4 magyar, illetve 9 l lz német mérföld, Fényes pedig 8V2 mérföldet ír. Ugyancsak nem használhatjuk az időmeghatározó adatot (1 mérföld = 48 perc) sem, mert nem tudhatjuk, milyen úton, milyen tempóban mérték. Nagyobb baj az, hogy a többi viszonyszámokat közlő adataink is ellentmondóak. Szikszai szerint a magyar és a német mérföld egyforma, s mindkettő kb. 4 római mérföld. Mayr és Sauer szerint a magyar lényegesen nagyobb. Mayr szerint a magyar mérföld másfél német mérföld. Sauer egyik adata szerint ugyanennyi, a másik adat szerint viszont 1,17 német mérföld. Ez utóbbi viszonyszám egyébként mintha közelítené Szikszai adatát, ha a nála jelzett „plus, minus" tételt figyelembe vesszük, de ez a kitétel mindkét mérföldre érvényes nála. Nehezíti a helyzetet az is, hogy Puechler szerint a német mérföld lényegesen kisebb, mint az újabb kori, metrikusan ismert német mérföld (ld. később). Ha Puechler adatát elfogadjuk, akkor a német mérföld a XVI. században 6660 m volt. Ennek alapján Mayr adata szerint a magyar mérföld 9990 m lenne. Sauer egyik adata szerint ugyanennyi, a másik viszonyszám szerint azonban 7792 m. Szikszai adata szerint viszont a magyar mérföld - egyúttal a német is - kb. 5920 m lenne. Bendefy szerint — de forrást és időpontot nem közöl — 4 magyar mérföld egyenlő volt 5 német mérfölddel, így a magyar mérföld 5625 lépés (passus), de „számoltak egyesek 6000 lépésű [passus] mérfölddel is", így a magyar mérföld 8937,4, illetve 8379 m lenne. 197 Bendefy, fogalmazása alapján ítélve Puechlerből indul ki. Puechlernél viszont magyar mérföldről nincs szó. Továbbá: Puechler passusával (1,48 m) ez 8880, illetve 9323,5 m lenne. Aztán: a Bendefy említett 4 : 5 arány Albertinél szerepel, csakhogy ez újkori adat, s nála a magyar mérföld 8353,6 m. Ugyancsak Albertinél - szintén újkoriként - szerepel a magyar postamérföld 7590 m-rel. 198 Viszont Bendefy „középkori magyar posta mérföld"-ről beszél, amelyik szerinte 400 pozsonyi öl, így 7604 m lenne, de forrást itt sem közöl, csupán Alberti adatával viszonyít. 199 Viszont a postamérföld a XVI. század végén, de inkább a XVII. század elején alakult ki, a hazai postaszolgálat kifejlődése következményeként, 200 illetve az osztrák postamérföld (7585,9 m) átvételeként. 201 Végezetül tegyük hozzá: a méterrendszer bevezetésekor, 1874-ben 1 magyar mérföld 8353,6 m volt. 202 Ahány adat, annyiféle. Hol az igazság? — Próbáljuk közelíteni úgy, hogy tovább halmozzuk az adatokat. Az 1874. évi átváltás metrikus adata szerint 1 magyar mérföld egyenlő 1,1 osztrák mérfölddel. 203 Lipszky térképe szerint, a XVIII. és XIX. század fordulóján, 1 magyar mérföld 1,1 osztrák, illetve 1,128 német mérfölddel volt egyenlő. 204 Ez utóbbi viszonyszám közelíti Sauer második adatát (1,17), s nincs messze Albertiétől (1,25) sem. S ha ezt figyelembe vesszük, Szikszóinak a maga módján igaza van, a magyar és a német mérföld közelítőleg azonos, de a német a magyarnál valamivel kisebb. A mondottak alapján — de az úttávolságok adatait is figyelembe véve - azt mondhatjuk, hogy 1 magyar mérföld kb. 8000 m lehetett.
