Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
2. MÉRTÉKEK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
A hosszmértékek közül a Selmecbányái városi - tehát helyi — hosszmértékhez kapcsolódó bányamérték-rendszer sorol ide. Az 5 tagú rendszer első három kisebb tagja a város hosszmértéke lehetett, ezekhez kapcsolhatták hozzá az alkalmazási területből (bányászat) következőleg szükségképpen alakított nagyobb két utolsó tagot. Az alábbi összeállítást az egyes tagokra vonatkozó fejezetrészekben (ld. 3.23, 3.24, 3.25, 3.29, 3.30.3) közölt források alapján készítettem, kiszámítva a viszonyszámokat mindegyik tagra. A metrikus adatokat a selmeci mérték alapján és a valószínűleg helyes érték szerint közlöm. mérték hüvelyk láb rőf öl kötél metrikusan hüvelyk 1 2,8 cm láb 12 1 33,69 cm rőf 24 2 1 67,38 cm öl 72 6 3 1 2,0215 m kötél 504 42 21 7 1 14,1511 m * A rendszer az ölig hatos számrendszeren épül, ott vált át a hetesre, amelyik, alább látjuk, jellemző a bányaföldmérték-rendszerre is, valószínűleg német eredetű. A viszonyszám-kapcsolat mechanikája, a felépülés rendje (de nem feltétlenül a sorrendje) követi a tagok nagyságrendjét, és nem egy-két tag kapcsolatán épült fel. Jegyezzük meg azt is, hogy amennyiben a rendszert a bányákban országosan alkalmazták, lehetséges, hogy csak a viszonyszámokat vették át, a konkrét nagyságot nem a selmeci, hanem a saját helyi hosszmértékük szerint alkalmazták, így a metrikus adat is annak megfelelően változhat. Az e csoportba sorolt földmértékemk közül elsőnek a felező rendszert tárgyaljuk, mert ez a legáltalánosabb, országos-szokásos rendszernek is nevezhető. A XIV. század elején, a földaprózódási folyamattal párhuzamosan, annak következményeként alakult ki, s érthetően a belső teleknél és a szőlőnél alkalmazták. A felező rendszer áz egészet aprózza úgy, hogy a létrejött kisebb egység mindig felezi az előtte levő nagyobbat. Megszabott tehát az alakulás sorrendje és a tagok viszonyszáma, sőt még nevet is adhattak neki. A konkrét nagyság természetesen az egész földterület-egység nagyságától függ, így a rendszer első tagja tulajdonképpen ez az egész (ti. belső telek, illetve szőlő). Valójában a második - már felező - tagot nevezhetjük elsőnek. Gyakorlatilag lehetséges a területi újrarendezés is, amikor a félből egészet alkotnak (telket, szőlőt), a rendszer azonban marad, a konkrét nagyság viszont jelentősen csökken. A felező földmértek-rendszernek alábbi adatait az egyes tagokra vonatkozó fejezetrészekben (ld. 4.22,426,4.34,4.40,4.45,4.46) közölt források és számítások alapján közlöm, két előzetes megjegyzéssel. Az egyik: a cira feltételezett tag. A másik: a metrikus adat a belső telek, illetve szőlő helyi gyakorlat szerint alakult nagyságának alsó-felső határát jelenti. Ennyiben tehát a rendszer a helyi mértéknek mint alapegységnek a függvénye.
