Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

2. MÉRTÉKEK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

metrikusan mérték egész média fertály oktál eira belső telek (ár) szőlő (ár) egész 1 35,0-290,0 media }h 1 17,5-145,0 fertály »/« 1 8,7- 72,5 oktál l

k HA l

h 1 43- 36,2 cira Vl6 l

h »/4 l

h 1 2,1- 18,1 129,2-575,2 64,5-287,6 323-143,8 16,1- 71,9 8,0- 35,9 A bányaföldmérték-rendszer részint a selmeci, részint az eredeti német rendszeren épül, fordítottan, mint a felező, s jellemzője a hetes számrendszer. A szélesség—hosszúság adatok meghatározása nemcsak elvi etalonokat jelent, hanem gyakorlati alkalmazást is, ténylegesen kimért művelési területet. De bizonyítja azt is, hogy valódi területmérték-rendszer ez. Selmeci vonatkozás ellenére is valószínű országos használata. -Alábbi adatait az egyes tagokra vonatkozó fejezetrészekben (ld. 4.32, 4.46.3) közölt források, számítások alapján állítottam össze, a metrikus értékeket a selmeci mérték szerint adva. mérték kötél telek 2 telek 3 telek régi 3 telek bányaöl m

2 kötél 1 7 X,7 200,08 telek 2 1 7X 14 400,44 2 telek 4 2 1 7X 28 800,91 3 telek 6 3 1 7X42 1201,34 r. 3 telek 7 3</

2 l

3

/4 l>/6 1 7X49 1401,56 Megjegyzésül utalok a bányahosszmérték-rendszernél mondottakra: a rendszer országos alkalmazása esetén lehetséges, hogy a helyi hosszmértéket használták, így a metrikus értékek változhatnak. A sajátos rendszerek utolsónak sorolt tagja a szó7ó'nek bormértékből alakult földmérték-rendszere. Természetesen ez az űr-bormérték törvényét követi. A helyileg változó nagyságú bormértékek ténye alapján elvileg is helyi rendszer kell legyen, de gyakorlatilag is az. Nyugat-Dunántúl két településénél, Kőszegen ésSárvárott találkoztunk vele. Mindkét rendszer két tagból áll. Nagyobb egységük azonos: a veder, a kisebb

ik eltérő. Kőszegen a legkisebb bormérték az icce, Sárvárott pedig a következő nagyobb mérték: (átlagosan 2 iccés) pint mint a második tag. így változó a viszonyszám és természetesen a konkrét területnagyság is. Az alábbi összeállítást az egyes tagokra vonatkozó fejezetrészekben (ld. 4.28,4.41, 4.48) közölt források és számítások alapján közlöm.