Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
2. MÉRTÉKEK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
királyi arasz (ld. 3.21) lett az. A két etalon közti döntő különbség az, hogy az ölé egyedi, ős-etalonnak tekinthető, az araszé pedig sokszorosított, nyomtatásban terjesztett, így könnyebben hozzáférhető. A többi tag is a természetes mértékek viszonyai szerint illeszkedik a rendszerben. Valószínű azonban, hogy annak idején mindegyiket mindegyikhez nem viszonyították, csak egyes tagokat, mint ahogyan más hasonló külföldi rendszereknél is ez volt a helyzet. A felépülés mikéntjét, rendjét, sorrendjét .azonban ma már nem tudjuk megállapítani, ezért a viszonyszámokat minden tagra kiszámítottam. így jól tájékozódhatunk a rendszer egészéről, a tényleges összefüggésekről, egyúttal pedig segítséget is kaptunk a metrikus értékek megállapításához. Az eredményt az alábbi összeállítás szemlélteti (részletekre ld. 3.21, 3.23, 3.25, 3.26, 3.29.3,3.30.2,3.34, 3.35). • mérték U Ü hüvelyk tenyér arasz láb rőf lépés ujj 1 hüvelyk 1 tenyér 4 3 1 arasz 10 Th 2% 1 láb 16 12 4 l 3 /s 1 rőf 32 24 8 3Vs 2 1 lépés 48 36 12 4 4 / s 3 1 kettőslépés 96 72 24 9^8 6 3 2 öl 160 120 40 16 10 5 3»|3 kettős- ... . , ol metrikusan lépes 1,9537 cm 2,605 cm 7,815 cm 19,54 cm 31,26 cm 62,52 cm 93,78 cm 1 1,8756 m l 2 / 3 1 3,126 m A rendszerfelépítés tehát egészében kevert számrendű, de a többi hasonló külföldi rendszer is ilyen, mert ilyen a testrészek viszonya. A táblázat egyúttal a felépülés lehetséges eseteit is mutatja, de alapegységként a lábra vagy az ölre utal. A láb Karoling-eredetet bizonyít, az öl pedig azt, hogy a rendszer alapjait első királyunk hagyományozta (ld. 2.21.1). A királyi földmértek-rendszerié ugyanaz mondható, mint a hosszmértékére. Országos, hivatalos, hiteles mértékrendszer. Biztosítja az egységességet és az állandóságot. Alapjában az ekésművelés rendszere volt, de később a művelési ágtól függetlenülő általános lett. Két tagja van. A kisebbik egység a királyi hosszmértékkel etalonizált, vagyis a 12 X 72 királyi öl - 84 ár - nagyságú királyi hold (ld- 4Í27.3). 150királyi hold - így 127 hektár — pedig alkotta a nagyobb egységet, a királyi ekealjat (ld. 4.24.3). E viszonyszámok (kialakulásukra ld. 2.21.1) következtében a királyi rendszer a legnagyobb területű földmérték-rendszer. A viszonyszámok pontos mérésre adtak lehetőséget, de ha a terepviszonyok ezt nagyon megnehezítették, alkalmazták a szemmel való becslést is (ld. 2.4). Említett jó tulajdonságai miatt az estimációknak fontos 3* 35
