Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)

4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS

4.6 TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS Mint a hosszmértékek mellett a távolságot (ld. 3.4), úgy a földmértékek mellett a területnagyságot egyéb módszerekkel is megjelölték. Egyike éppen az ilyen egyéb távolságjelölési módszer: a nyíllövés. Mint ott tárgyaltam, ősi, a germánok kalapácsvetésével rokon módszer. Annyi földet jelent, amennyit a - rendszerint a négy világtáj felé - kilőtt nyílvessző meghatároz. 1232-ből van az első adatunk, de még 1451-ben is alkalmazzák (ld*. 3.44). A következőkben sorra vizsgálom az alkalmazott néhány általános területnagyságjelölést, különösen abból a szempontból, nem volt-e mégis földmérték. 4.61 ERDŐ Az erdő, a mezőgazdaság szempontjából művelési ág. Okleveleinkben silva, először 1055-ben

9 32 találkozunk vele. Magyarul először mint személynév 1138-ban: „Erdeidi",

9 33 majd kiterjedt jelentéssel először Anonymusnál (XII/XIII. század): „Erdeuele",

934 egyedileg és konkrét jelentéssel először 1265-ben: „Warerdev"

9 35 fordul elő. Nem volt mérték. Még annyiban sem, hogy a XI-XÍI. században csak mint erdőt, tehát darabszám említik. A XIII. század elejétől kezdve minőségét, helyi nevét gyakorta kiteszik, esetenként a nagyságát is meghatározzák. Első ismert adat holddal 1214-ből való,

936 ekealjával 1272-ből.

9 37 A XIV. században esetlegesen már széltét-hosszát is megadják. Pl. 1339-ben Pál országbíró.

9 38 Ha földmértékben közlik a nagyságát, általában királyi mértéket használnak. Kivétel persze van. Pl. 1424-ben a Pozsonyi káptalan szokásos holdat használ.

9 39 Az estimációk 1460-tól kezdve nagyságától függően királyi ekealjjal vagy királyi holddal becsültetik.

9 4 0 Megjegyzendő, hogy az erdőöl hosszmérték és semmi köze az erdőhöz (ld. 3.29.4). Az erdei öl pedig a kitermelt fa mennyiségének meghatározására szolgáló űrmérték, ezzel viszont nem foglalkozom. 4.62 GYÜMÖLCSÖS Lényegében művelési ág, mint a szőlő. Ahhoz hasonlóan meg kell vizsgálni, hogy földmérték volt-e önmagában mint bizonyos egységnyi területen telepített ültetvény. Hazai latin szótárainkban pomarium, pomerium, de az újabbaknál ez még gyümölcskamrát is jelent, a brassói töredékben arborétum, a gyöngyösiben arbustum, Mártonnál meg pometum is.