Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 3. Budapest, 1978)
4. FÖLDMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁGJELÖLÉS
Okleveleinkben pomarium, pomerium. Elsőnek I. Géza 1075. évi garamszent benedeki alapítólevelében szerepel. 941 Magyarul elsőnek a Veszprémi káptalan Dörgicsére vonatkozó 1312. évi oklevelében fordul elő: „pomerium quod vulgo dicitur gemulchkerth". 942 Viszonylag ritkán található okleveleinkben — okáról később —, akkor is mindig önmagában: et, cum kapcsolással a többi ághoz, esetlegesen — és ritkábban — megadják a darabszámot is, megnevezve a fát. Pl. IV. Bélának a honti Ságra vonatkozó 1239. évi oklevelében: „viginti septem arbores piri siluestris". 943 Tehát 27 körtefa. Vagy közlik a gyümölcsös számát. Pl. a Győri káptalan Csallóközre vonatkozó 1390. évi oklevelében: „duo pomerium , \ 944 De nem találtam olyan adatot, amelyikből feltételezni lehetett volna, hogy a gyümölcsös földmérték lenne. Az estimációk viszont 1467-től kezdve — nemus sive pomiferum, pomarium, pomerium — meghatározással a nemesit és a jobbágyit királyi hold szerint becsültetik, de az 1488. évi és a Werbőczi-féle estimáció Csallóközzel kivételez: 12 termőfáig külön, s csak azon túl holdszám. Werbőczinél pedig kivétel még a jobbágytelek mögött vagy mellett levő gyümölcsös, azt a becsű sorából kiveszi. 945 Vagyis csak a különálló telepítvényt tekintették gyümölcsösnek, a házkörnyékit nem, így a nemeseknél sem, a telekhez, kúriához tartozónak tekintették. Márpedig a telepítvény műfajából következőleg ez lehetett akkoriban a gyakoribb gyümölcsös, a külső a ritkább. Ez lehetett oka tehát a ritka említésnek. Az a tény, hogy a gyümölcsöst holdszám becsültették, arra enged következtetni, hogy e telepítvény átlagosan a királyi holdnál (ld. 4.27.3) nemigen volt nagyobb, vagyis 84 árnál. A csallóközi 12 fa területére pedig Lippaynak XVII. századi adatai segítségével tájékozódhatunk. Az általa közölt termőfakénti helyigény átlagával 946 kerekítve 43 m 2 /fa - számolva a 12 termőfa — mint elsőrendű gyümölcsös - 516 m 2 , így 5,1 ár nagyságú terület lehetett. 947 Megismétlem: A gyümölcsös nem volt földmérték, még olyan kevés, közvetett mértékben sem, mint a szőlő (ld. 4.45). De nem is lehetett igény területének pontos meghatározására, mert a belső gyümölcsös a belső telekhez, kúriához tartozott, a külső pedig részint ritkább volt, inkább a szőlővel elegyes, részint pedig önmagában is - mint az erdő — évtizedeken át is meghatározta a kor kívánta nagyságot. • 4.63 KORMÁNYFŐLD • Az egész korszakban csupán egy esetben szerepel e meghatározás. Dabótzy Györgynének a szatmári Vasváriban levő földjei XVI. századi összeírásában, amelyik sok tagban fekvő 70 hold földet sorol fel, található ez a kitétel: „Azon hazol wagyon egy kormán feld egy felewl Kowach János fewlde mellett, masfelewl Kis Mihal fewlde mellette wagyon". 948 Mi lehet ez a kormányföld? A történeti-etimológiai szótárunk szerint a kormány szónak négy jelentése van: 1. hajókormány, 2. uralom, 3. államigazgatási legfelső testület, 4. ekealkatrész. A kormányföld csak az utolsó jelentéshez kapcsolódhatna.